Előttünk jártak









































ANTAL DOMOKOSNÉ URBÁN ILONA

(1927–2018)
tanár, helytörténész
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Kocsér, 1927. 01. 02.
Tanulmányai: elemi iskola – Kocsér; Polgári Leányiskola – Nagykőrös; Angolkisasszonyok Tanítóképzője – Kecskemét; tanárképző főiskola – Budapest, magyar–történelem szak
MUNKAHELYEI: Kocsér, tanító, majd tanár, könyvtáros
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: a községi könyvtár vezetője; az Asszonykör alapító elnöke. Újraalapította a Kocséri Népkört, melynek előbb alelnöke, majd elnöke; a Jászok Egyesületének tagja.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Helytörténeti munkássága 1964-ben kezdődött, egy pályázatra szerkeszteni kezdte a Kocsér 20 év krónikáját. Kb. 8–10 pályázati munkát készített. Szorgalmasan kutatta a település történetét, Kocsér alapításának 100 éves évfordulójára elkészítette a település monográfiáját.
FŐBB MUNKÁI:
  • Kocsér története – Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből, 1977 (szerző)
  • Redszeresen jelentek meg írásai a Kocséri Híradóban.
KITÜNTETÉSEI: Alkotó Pedagógus 1965; Kós Károly emlékplakett 1989; Kocsér Községért Emlékérem és Emléklap 1999; Jászságért Díj 2007
ELHUNYT: 2018. 04. 15. A kocséri temetőben helyezték örök nyugalomra.

 
Forrás:
Jászságért Díjasok 1992–2009, 2010.


BAGI IMRE
(1909–2008)
tanító
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászapáti, 1909. 09. 28.
TANULMÁNYAI: elemi iskola, gimnázium, Jászapáti; ipari iskola, Jászapáti – női szabó mester; tanítóképző, Jászberény és Balassagyarmat
MUNKAHELYEI: Jászapátin önálló női szabó; Jászapáti Főszolgabírói Hivatal; Jászapáti Ipartestület; Jászapáti Járási Tanács; jászapáti általános iskola; ipari iskola.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: Az Alkotmány Mg. Tsz színjátszó körében színdarabok rendezése, nyári táborok szervezése, és ezekben aktív részvétele; nagymamák és unokák részére fafaragó oktatás szervezése; felnőtt kézimunka tanfolyamok, szakkör vezetése a jász motívumok életben tartása és alkalmazása érdekében; fotószakkör vezetése.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: helyi kékfestő, szűcs, takács és szabók munkái; a ruházkodás; az Ipartestület története; a jász viselet; a kender és a len feldolgozása
FŐBB MUNKÁI:
  • Jászsági szűcs- és szűrhímzések
  • Ruházkodás története
  • Kékfestő Jászapátin
  • Kéziszövés fejlődése
  • A kender és a len feldolgozásának folyamata és eszközei
  • Az Ipartestület alakulásáról és működéséről Jászapátin
KITÜNTETÉSEI: Munka Érdemrend bronz fokozata; Szocialista Kultúráért kitüntető jelvény; az ifjúság között végzett eredményes munkájáért Miniszteri dicséret; Jászapáti Városért kitüntetés
ELHUNYT: Jászapáti 2008. 11. 17. A jászapáti temetőben helyezték örök nyugalomra.

 
Forrás: Agócs Imréné Bagi Ilona közlése


BALLA FERENC                                                                         
(1948–2012)
főiskolai docens
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászapáti, 1948. 05. 12.
Tanulmányai: általános iskola, Jászapáti; szakközépiskola, Jászberény; egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, matematika-műszaki ism. és gyak. szak; kiegészítő történelem szak; ELTE BTK, tudományos szocializmus szak
MUNKAHELYEI: általános iskola, Jászapáti; Szent István Egyetem Főiskolai Kar, Jászberény
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: úttörőcsapat-vezető, szakszervezeti vezető a főiskolán
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Aktívan részt vett a Jászság helytörténeti kutatásaiban, 1986-tól a Jászság egyesületeinek, önszervező közösségeinek kutatásával foglalkozott. Főiskolai oktatómunkája mellett kibontakozott tudományos alkotó tevékenysége is. Elsőként dolgozta fel Rakovszky Iván, egykori belügyminiszter életrajzát, melyet több tudományos publikációban adott közre. Részt vett a tanítóképzős Történelem tanítás fejlesztése című programban, és elismert szaklapok adtak helyet írásainak.
FŐBB MUNKÁI:
Balla Ferenc – Wirth István: Egyletek, egyesületek a Jászságban 1867–1919. Eger, 1991
A Jász Újság újraalapítója, szerkesztője 1990-től 1994-ig.
A Jász Világ című, a főiskolán megjelentetett irodalmi magazin szerkesztője
KITÜNTETÉSEI:
Kiváló Munkáért kitüntető jelvény, 1987; A Jászságért ösztöndíj, 1995; A Főiskoláért kitüntetés, 2000; A Szent István Egyetem elismerő oklevele, 2000; Pedagógus Szolgálati Emlékérem, 2005.
ELHUNYT: 2012. 04. 09. Jászapátin helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
Balla Ferencné közlése
http://users.atw.hu/jaszujsag/jaszujsag2012majus.pdf


belényesi BLÉNESSY JÁNOS
(1886–1971)
tanítóképző intézeti tanár, helytörténész, a Jász Múzeum igazgatója
 
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Gyergyószentmiklós, 1886. 11. 26.
Tanulmányai: elemi iskola, Gyergyószentmiklós; gimnázium, Csíksomlyó; egyetem, Berlin, Budapest, Kolozsvár. Földrajz–történelem–testnevelés szakos tanár.
NYELVISMERET: német, latin, román
MUNKAHELYEI: tanítóképző intézet, Csurgó, Sárospatak, Jászberény; a Jász Múzeum igazgatója 1947 és 1950 között.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Jászberénybe érkezésének idején, 1929-ben, mint történész kezdte a helytörténeti munkásságát. Mint földrajz szakos figyelte a várost és a határát. Mint történelem szakos, nagy szorgalommal kutatta a levéltárakban, a múzeumban fellelhető dokumentumokat, korabeli hírlapokat, anyakönyveket és az akkor még meglévő Historia Domust. A múzeum körül csoportosuló nagynevű kutatógárdához tartozott. Az ismeretek birtokában megkezdte helytörténeti írásos tevékenységét.
FŐBB MUNKÁI:
  • Jászberény történelmi emlékei, 1933
  • Jászberény természeti viszonyai és élete, 1937
  • Jászberény életrajza a kiegyezés utáni évtizedekben, 1940
  • Jászberény iskolázásának és közművelődésének története a középkortól a XIX. század végéig, 1967
Rendszeresen publikált a Tanítóképző Intézet Értesítőjében, a Jász Hírlapban.
ELHUNYT: 1971. 05. 28. A jászberényi Fehértói temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
Sugárné Koncsek Aranka: Jász történelmi arcképcsarnok, 2003.


Dr. FARKAS FERENC
(1931–2015)
főiskolai tanár
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászapáti, 1931. 11. 28.
Tanulmányai: elemi iskola, Jászivány; gimnázium, Jászapáti; egyetem, Szeged, magyar–német szakos tanár
NYELVISMERET: német, orosz
MUNKAHELYEI: Jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium; Jászberényi Tanítóképző Főiskola; Jászkürt, majd a Jászkürt Újság munkatársa.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: TIT Jászsági Szervezetének vezetője; KÉSZ-tag; szakszervezeti vezetőségi tag; Jászok Egyesületének tagja
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Földrajzi nevek gyűjtése, néprajzi hagyományok átmentése, nyomdatörténeti kutatás, újságírás
FŐBB MUNKÁI:
  • Jász-Nagykun-Szolnok megye földrajzi nevei (Jászberény földrajzi nevei) 1986
  • Magyar nyelv a tanítóképző főiskolák részére, 1988
  • Jászsági földrajzi nevek, 1989
  • Tulajdonnév-használatunk, 1992
  • Jász-Nagykun-Szolnok megye földrajzi nevei (Tiszazug) 1994
  • Pest-megye földrajzi nevei, 2002
  • Magyar névtani kutatások itthon és határainkon túl, 2004
  • A jászsági nyomdák krónikája 1867–1949, 2010
  • Feladatgyűjtemény a tanítóképzős főiskolai hallgatók magyar nyelv tanításához, 1985 (közös munka)
  • A gimnázium története, 1987 (közös munka)
Tanulmányok száma: 73
Több idegen nyelvű írását publikálták.
KITÜNTETÉSEI:
Az oktatásügy kiváló dolgozója 1976; Kiváló Munkáért 1978, 1979; Csűry Bálint emlékérem 1983; Urkunde – NDK 1984, 1985; Tanay Antal díj 1992; Pedagógus Szolgálatért emlékérem 1996; Pro Urbe Jászberény 1998; Kátai Gábor emlékérem 2001; Jászságért Díj 2004; Kiváló Ismeretterjesztésért emlékplakett 2004; Szent István Egyetemi Babérkoszorú ezüst fokozata 2004; Kiváló ismeretterjesztésért emlékplakett 2008; Jászberény díszpolgára 2011; Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért díj 2011; Jászapáti Városért 2015
ELHUNYT: Kecskemét, 2015. 04.23. Végső nyughelye a jászapáti temetőben van.
 
Forrás: Jászságért Díjasok 1992–2009, 2010.


Dr. GYŐRI GYULA
(1921–2013)
gimnáziumi tanár
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászapáti, 1921. 02. 14.
Tanulmányai: elemi iskola és gimnázium, Jászapáti; Pázmány Péter Tudományegyetem, Budapest. Latin–olasz nyelv és irodalom szakos gimnáziumi tanár.
NYELVISMERET: olasz, latin, szlovák, német, orosz
MUNKAHELYEI: Jászapáti Állami Széchenyi István (később) Mészáros Lőrinc Gimnázium, tanár, három évtizeden át igazgatóhelyettes
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: szakszervezeti funkció; 1957–1958 között országgyűlési képviselő; Jászok Egyesületének tagja
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Latin nyelvű feliratok értelmezése, fordítói tevékenység, a klasszikus szerzők munkáinak magyarosítása, a Jász Múzeum latin nyelvű dokumentumainak fordítása.
FŐBB MUNKÁI:
  • Nota bene! 1989, 1991, 1995, 1999, 2002, 2008
  • Ariadné fonala, 1993, 1997
  • Omegától az alfáig, 2006
  • Tanulmányok száma: 18
Fordítások latinból:
  • A régi Róma napjai, 1968, 1998
  • Verseghy Ferenc műveiből több száz oldalnyi fordítás 1972–1987 között
KITÜNTETÉSEI:
Az oktatásügy kiváló dolgozója 1955; Szakszervezeti munkáért ezüst fokozat 1965; Munka Érdemrend bronz fokozat 1980; Jászapáti Díszpolgára 1998; Jászságért Díj 2003
ELHUNYT: Jászapáti, 2013. 10. 09. Nyughelye a jászapáti temetőben van.
 
Forrás:
Jászságért Díjasok 1992–2009, 2010.


Dr. KALMÁR PÁLNÉ TAJTI KLÁRA
(1947–2017)
középiskolai tanár, iskolaigazgató
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászapáti, 1947. 09. 27.
Tanulmányai: általános iskola és gimnázium, Jászapáti; József Attila Tudományegyetem, magyar–francia szak, Szeged (1971), – közben a franciaországi Montpellier egyetemén a Francia Köztársaság ösztöndíjasa (1968); pedagógiai értékelési szak, Szeged (2001). Szakmai továbbképzések drámaelméleti, szakmódszertani, vallástörténeti és vezetőképző speciális tanfolyamokon, illetve négy nyáron egyhónapos franciaországi nyelvtanári továbbképzés. NYELVISMERET: francia, felsőfokon…
MUNKAHELYEI: Jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola, 1970-től tanár, 1979–2008 között igazgató.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: 2000-től Jászapáti város, illetve az egész Alsó-Jászság francia kapcsolatait koordinálta. A Jászapáti Vegyeskar és a kézimunkaszakkör tiszteletbeli tagja. Segítette a helyi kulturális közösségeket. A rejtvényfejtő klub tagja. Jászapáti város képviselő-testületének tagja 2010 és 2014 között.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Jászapáti oktatás- és művelődés története.
FŐBB MUNKÁI:
  • 75 éves a jászapáti gimnázium. (Jubileumi évkönyv) 1986. (szerkesztő)
  • JNKSZ megyei Mészáros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola értesítője az 1987–1994-es évekről. 1994. (szerkesztő)
  • 100 éves a jászapáti gimnázium. 2012. (szerkesztő)
  • Dr. Suba Györgyné: Isten Országának munkásai. 2015. (szöveggondozó)
  • Dr. Kalmár Pálné Tajti Klára: Egy jubileumra… 35 éves a jászapáti kézimunkaszakkör. 2015. (szerző, szerkesztő)
Publikációi rendszeresen jelentek meg elsősorban a jászsági lapokban és a szaklapokban. A Redemptioban folyamatosan közölték a Jászság nevesebb személyiségeiről készített életrajzi írásait.
KITÜNTETÉSEI: Szolnok megyei Pedagógiai Díj, 1986.; Németh László-díj, 1991.; a Magyar Köztársasági Érdemkereszt arany fokozata, 2007.; Jászapáti Városért díj, 2009.; a Francia Köztársaság elnökétől Palmes Académique pedagógiai kitüntetés, 2009.; 2008-tól címzetes középiskolai igazgató
ELHUNYT: 2017. 03.19. A jászapáti temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
http://www.szechenyi-jaszapati.sulinet.hu/?q=node/643
Dr. Gurzó Lászlóné közlése
Jász Újság, 2017. április hó, 5. o.


Dr. KELE (KLÉGER) JÓZSEF
(1863–1929)
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főügyésze
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászfelsőszentgyörgy, 1863. 10. 15.
Tanulmányai: elemi iskola, Jászjákóhalma; gimnázium, Jászberény; jogi tanulmányok, Eger
NYELVISMERET: latin, német
MUNKAHELYEI: megyei jegyző, vármegyei árvaszéki ügyész, főügyész, Szolnok. Szolnok város tűzoltó parancsnoka; JNKSZ vármegyei Tűzoltó Szövetség elnöke. Az első világháborút végig szolgálta, századosi ranggal szerelt le.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: Jászok Egyesületének tiszteletbeli tagja
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: A jászkunok történetének buzgó kutatója. Kiemelt téma a jászkunok kiváltságainak 1702-ben történt megsemmisítése, önmegváltásának története. Kutatásainak eredménye egy 500 oldalas jogtörténeti mű, amely a maga nemében egyedülálló, miután átfogja és tartalmazza a Jászkunságnak az eladatását és az önmegváltást.
FŐBB MUNKÁI:
  • A Jászkunság megváltása, 1903
  • A Vörösek és fehérek Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (kézirat)
  • Jász testvérek (kézirat)
ELHUNYT: Szolnok, 1929. 06. 21. A jászberényi Szolnoki úti (Szent Imre) temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
Suba Györgyné: Jászok Egyesülete Budapesten 1921–1946, 2017.


Dr. RUSVAY LAJOS
(1901–1999)
községi főjegyző
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászapáti 1901. 08. 13.
Tanulmányai: elemi iskola, Jászivány; gimnázium, Jászapáti; Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest. Okleveles közgazda
NYELVISMERET: latin, német
MUNKAHELYEI: községháza, Jászapáti és községháza, Jásztelek
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: a Jászok Egyesületének tagja, a Levente Egyesület és a Polgári Olvasókör elnöke
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: A Jászság, kiemelten Jászapáti, Jásztelek, Jászalsószentgyörgy története és néprajza
FŐBB MUNKÁI:
  • Jászalsószentgyörgy krónikája I., 1984
  • Jásztelek életrajza, 2001
  • Jászapáti története, 2003
Tizenkét pályamunkájának mindegyike díjat nyert.
KITÜNTETÉSEI:
Székely Mihály Emlékplakett 1978; Jászalsószentgyörgy Községért Emlékérem 1984; Csete Balázs Emlékplakett 1990; Jászságért Díj 1992; Jubileumi Honismereti Emlékérem 1997; Bél Mátyás Díj 1998; Jásztelek Községért Emlékplakett 1999
ELHUNYT: Jászalsószentgyörgy, 1999. 12. 03. Szülővárosában, Jászapátin helyezték örök nyugalomra
 
Forrás:
Dr. Suba Györgyné: Jászok Egyesülete Budapesten 1921–1946, Budapest, 2017.


FARAGÓ JÁNOSNÉ PRÓKAI ANNA
(1915–2007)
tanárnő
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Tiszanána, 1915. 07. 25.
Tanulmányai: elemi iskola, Tiszanána; polgári iskola, Heves és Eger; tanítóképző, Eger és Debrecen (Svetits); tanárképző, Debrecen. Magyar–történelem szakos tanár.
MUNKAHELYEI: nevelőnő, Debrecen; tanítónő, Szentistván, Sítér (Nagyvárad mellett), Köröstarján, Jászárokszállás; a háború alatt vöröskeresztes ápolónő; háború után tanítónő, tanár, Jászárokszállás.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE:
Sokrétű társadalmi tevékenységének egyik fő célja az analfabetizmus felszámolása, a rendszeres sportolás szorgalmazása a fiatalok körében, a műkedvelő előadások, a honismereti mozgalom tevékenységének szervezése. A Jászok Egyesületének tagja.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Jászság, Jászárokszállás helytörténete, a népi hagyományok, szokások rögzítése.
FŐBB MUNKÁI:
  • Könyörületesség a fegyverek között, 1998
  • Fény és árnyék, önéletírás, 2004
Számos publikációja jelent meg helytörténeti és néprajzi témában.
KITÜNTETÉSEI: Szocialista Kultúráért 1956, 1975; A Sport érdemes dolgozója 1957; Kiváló tanító 1967; Társadalmi munkáért arany fokozat 1972; Honismereti munkáért 1980; Csete Balázs Emlékplakett 1985; Sebestyén Gyula Emlékérem 1989; Déryné művészeti díj 1993; Jászságért Díj 1994; Jászárokszállás Díszpolgára 1994; Honismereti munkáért emléklap 1996; Florence Nightingale érdemérem 2003.
ELHUNYT: 2007. 07. 09. Jászárokszálláson temették el. 

 
Forrás:
Jászságért Díjasok 1992–2009, 2010.
A fényképet vitéz Balogh Balázs bocsátotta rendelkezésre.


FAZEKAS ÁGOSTON
(1880–1963)
gimnáziumi tanár, újságíró
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Kiskunfélegyháza, 1880. 09. 04.
Tanulmányai: elemi iskola és gimnázium, Kiskunfélegyháza; Pázmány Péter Tudományegyetem, Budapest; történelem és latin szakos tanár
NYELVISMERET: latin, német
MUNKAHELYEI:
1903-ban a Kegyes tanítórend kisszebeni gimnáziumában helyettes tanár.
1905-ben a Kaposvári Állami Főgimnáziumban helyettes tanár.
1906-ban a Bártfai Állami Gimnáziumban rendes tanár.
1908-ban Kiskunfélegyházán tanár.
1911–1940 között a Jászberényi Állami Főgimnáziumban tanár.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE:
1919-ben részt vett a Keresztény Kisgazda és Földműves Párt megalapításában, aminek elnökévé választották. 1920-ban az Ébredő Magyarok Egyesületének elnöke. Tagja volt a városi képviselő-testületnek és a vármegye törvényhatósági bizottságának; világi elnöke a Központi Katolikus Körnek; elnöke a Jászberényi Palotásy Dalkörnek; tagja a Római Katolikus Iskolaszéknek, az állami elemi iskolák gondnokságának, az óvoda felügyelőbizottságának, a Római Katolikus Egyházközség Tanácsának és Képviselő-testületének, a Jász Múzeum Bizottságának, az Újságírói Kamarának, több országos és helyi egyesületnek. Tagja volt továbbá a, a Vidéki Újságírók Szövetségének.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK:
A Jász Hírlap c. politikai hetilap alapító felelős szerkesztője 1919–1945 között. A hírlap hiteles és sokoldalú tájékoztatása, tudósítása a helytörténeti kutatás valóságos kincsesbányája.
FŐBB MUNKÁI: A Jász Hírlapban és a József Nádor Gimnázium évkönyveiben olvashatók az írásai…
KITÜNTETÉSEI: Nyugdíjazásakor Horthy Miklós kormányzó a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kormánytanácsosi címet adományozta neki.
ELHUNYT: 1963. január 28-án Jászberényben. A Fehértói temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás: Uferné Sárközy Ágnes: Fazekas Ágoston gimnáziumi tanár és főszerkesztő emlékezete. In: Jászsági Évkönyv, 2016. 273–281.

FODOR FERENC
                                                                                         

(1887–1962)
geográfus, kartográfus-történész
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Tenke, 1887. 03. 05. 
Tanulmányai: A budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet.
MUNKAHELYEI: egyetemi magántanár, egyetemi tanár a budapesti közgazdasági egyetemen, majd tankerületi főigazgató.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Gazdasági, tájföldrajzi, vízrajzi, kartográfia-történeti tanulmányok és monográfiák szerzője. Teleki Pál munkatársa volt néprajzi és gazdasági térképei szerkesztésében. Fő területe a gazdaság-tájföldrajz volt. Idősebb korában nagy jelentőségű térképészettörténeti munkásságot fejtett ki, mellyel áttekinthetővé vált a hazai térképészet korai anyaga. Tájföldrajzi, tájtörténeti munkái maradandó értéket rejtenek, néprajzi vonatkozásai gazdagok, melyek jelentős hatással voltak a kortárs etnográfusokra. A Jászság életrajza című könyvét a Jászok Egyesülete és „A Jászságért” Alapítvány reprint kiadta 1991-ben.
FŐBB MUNKÁI:
  • Magyarország gazdaságföldrajza (Budapest, 1924)
  • Szülőföld és honismeret (Budapest, 1926)
  • A Szörénység tájrajza (Budapest, 1930, az MTA dicséretével kitüntetett munka)
  • Egy palócfalu (Nagyvisnyó) életrajza (Budapest, 1930)
  • A Jászság demográfiája a XVII. században (Budapest, 1934)
  • Magyar föld, magyar élet (Budapest, 1937)
  • Az elnemsodort falu (Tenke-Bélfenyér) (Budapest, 1940)
  • A Jászság életrajza Budapest, 1942, (az MTA Serbán-díjával és az Akadémiai emlékéremmel jutalmazott mű). Reprint kiadás 1991
  • Egy magyar táj asszimiláló ereje. In: Temesy Győző (szerk.) 1944: Földrajzi zsebkönyv 1944, Budapest, 103–113.
  • A magyar térképírás (1952–1954)
  • Az „Institutum Geometricum” (Budapest, 1954)
  • A magyar kéziratos vízrajzi térképek katalógusa 1867-ig (I–III. Budapest, 1954–1956)
  • A magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben végzett felmérései és azok eredményei (Budapest, 1957, az MTA által jutalmazott pályamunka)
  • A magyar földrajztudomány története (Az eredeti kézirat alapján sajtó alá rendezte Dövényi Zoltán, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2006)
ELHUNYT: Budapest, 1962. 05. 23.
 
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fodor_Ferenc_(geogr%C3%A1fus)
Pethő László: Portrévázlat Fodor Ferencről. In: Jászsági Évkönyv 2003.


GAÁL ISTVÁN
(1924–2010)
mezőgazdasági technikus
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászladány, 1924. 04. 07.
Tanulmányai: elemi iskola, Jászladány; gazdasági iskola, Jászladány; mezőgazdasági technikum, Törökszentmiklós
MUNKAHELYEI: gazdálkodó; Jászsági Állami Gazdaság
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: Aktív részese a Levente és a Kisgazdapárt ifjúsági mozgalmának; az Igazság Parasztíró Körének és a Jászok Egyesületének tagja
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: A jászladányi paraszti élet és a község története
FŐBB MUNKÁI:
  • Pacsirtaszó (Parasztköltők antológiája) 1995
  • Jászladány története I–III. kötet, 1995, 1997, 1999
  • Újságcikk: Jászladány 600 éves múltjáról, in. Redemptio, 1999
Szellemi prózai és verses írásai jelentek meg az Igazságban, a Barázdák Népe c. kiadványokban. A Szőlészet és Borászat című szaklapban szakcikkei jelentek meg.
KITÜNTETÉSEI:
Kiváló Dolgozó 1973; Kiváló Dolgozó 1976; Nemzeti Ellenállásért Emléklap 1995; Jászladány Nagyközség Díszpolgára 1996; Jászok Egyesületének Díszoklevele 1996; Szabad Magyarországért Érdemkereszt a Nemzeti színű szalagon 1997; Szabad Magyarországért Emléklap 1999; Jászságért Díj 2001
ELHUNYT: 2010-ben, a jászladányi Dabi temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
Jászságért Díjasok 1992–2009, 2010.
Vincze János Farkas közlése.


GULYÁS JÁNOS                               
(1924–2013)
tanár
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászdózsa, 1924. 09. 28.
Tanulmányai: Elemi iskola, Jászdózsa; gimnázium, Jászapáti; tanítóképző, Eger; Szegedi Tanárképző Főiskola, biológia–kémia–földrajz szak
MUNKAHELYEI: Jászszentandráson, Jászladányon, Tiszakécskén, Jászdózsán általános iskolai tanár.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: A Jászdózsai Honismereti Kör alapító vezetője, a Jászok Egyesülete tagja, a Jászdózsai Tájház létrehozója. A II. világháborús emlékmű létrehozásában aktívan részt vett. Szervezője volt a falunapoknak.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: A Jászság, Jászdózsa története, néprajzi hagyományai
FŐBB MUNKÁI:
  • A Jászság és Dósa, 2001
  • A Jászdózsai Általános Iskola múltja és jelene, 2002
Oktatási, nevelési témában módszertani pályamunkái készültek. Irányításával számos néprajzi dolgozat született. Írásai jelentek meg a Redemptioban és a Dósai Hírekben.
KITÜNTETÉSEI: Jászdózsáért kitüntető díj 1994; Jászságért Díj 1999
ELHUNYT: 2013. 06. 13. A jászdózsai temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
FORRÁS:
Jászságért Díjasok 1992—2009, 2010.
Adatközlő: Gulyás Erzsébet