Kutatás és írás
2018-04-27
Április első hétvégéjén került megrendezésre a Jász Helytörténeti Kör I. konferenciája a jászberényi Városi Könyvtár kamaratermében. Az érdeklődő tagság fontos szakmai esemény részese lehetett. A konferencia témája: a helytörténet-kutatás és írás volt. A résztvevők szinte mindannyian írtak már cikkeket, dolgozatokat, vagy szerkesztettek olyan kiadványt, melyekben saját környezetük történetével foglalkoztak. Azonban nem mindegy, hogy a rendelkezésre álló információ hogyan jut el az olvasókhoz, mennyire megbízható források kerülnek felhasználásra, mennyire lesz hiteles a megjelenő mű, mekkora felelősséggel, komolysággal végzi vállalt feladatát a helytörténész. A kör céljai között szerepelt az évenkénti két nagyobb rendezvény megszervezése, melyre neves előadók kerülnek meghívásra, akiktől lehet tanulni, az általuk elmondott tapasztalatokat későbbiekben lehet hasznosítani.
A konferencia vendége ezúttal Pejin Attila volt, aki a Zentai Városi Múzeum igazgatója, számos helytörténeti kiadvány írója, szerkesztője. Előadást tartott a 2008-ban megjelent könyvéről, mely a helytörténetírással foglalkozik. Ezzel a könyvvel a szerző szándéka az volt, hogy a saját és más kutatók tapasztalatait megossza mindazokkal, akik rendes munkájuk mellett időt, energiát nem sajnálva helytörténet-kutatással foglalkoznak. Mivel sokunk számára ismeretlen helyről érkezett, előadása elején bemutatta a Tisza-part egyik szép kis délvidéki települését, Zenta városát. Előadásának fő témája azonban a helytörténeti kutatás és írás volt. Több fontos szempontra építette fel mondanivalóját. Néhány közülük: helytörténet szempontjából fontos, hogy helyben legyenek a kutatási helyek (múzeum, könyvtár, történeti levéltár, temetők (értékes információkat adnak!). Egyszerű emberek élettörténetei értékes tapasztalatokat osztanak meg velünk, melyek alkalom adtán háttéresemények rekonstruálására is használhatók. Figyelmet érdemel a gyökereink keresése – nagyszülők meséi – előnye, hogy nem manipuláltak. A kiválasztott, feldolgozandó témáról el kell gondolkodni, hogy érdemes-e vele foglalkozni, vannak-e hozzá kutatási helyek, időben, térben, tartalomban ad-e új információt az olvasónak.
Két érdekes felvetése volt még az előadónak! Egyik, hogy miért kutatunk? Lehet pl. hiánypótlás. Hivatásból vagy passzióból, amatőr vagy profi szinten kutat valaki, de mindenképp hasznos időtöltés – nem véletlen, hogy sok nyugdíjas kutat. Másik felvetés a kutatás korlátai és lehetőségei. Kiemelte a kutató képzettségét, felkészültségét, motiváltságát, valamint a személyes hozzáállás mértékét.
Az előadás végén hangzott el az egyik legfontosabb információ, mely a kutató felelősségét emelte ki. Ez az a momentum, mely érvényes az egész munkafolyamatra. A kutató felelős minden egyes szóért, mit feltárt, leírt, közre adott.
A tartalmában hasznos rendezvényt kötetlen beszélgetés zárta, melynek során hasznos információk cseréltek gazdát.
Szabó Jánosné
A konferencia vendége ezúttal Pejin Attila volt, aki a Zentai Városi Múzeum igazgatója, számos helytörténeti kiadvány írója, szerkesztője. Előadást tartott a 2008-ban megjelent könyvéről, mely a helytörténetírással foglalkozik. Ezzel a könyvvel a szerző szándéka az volt, hogy a saját és más kutatók tapasztalatait megossza mindazokkal, akik rendes munkájuk mellett időt, energiát nem sajnálva helytörténet-kutatással foglalkoznak. Mivel sokunk számára ismeretlen helyről érkezett, előadása elején bemutatta a Tisza-part egyik szép kis délvidéki települését, Zenta városát. Előadásának fő témája azonban a helytörténeti kutatás és írás volt. Több fontos szempontra építette fel mondanivalóját. Néhány közülük: helytörténet szempontjából fontos, hogy helyben legyenek a kutatási helyek (múzeum, könyvtár, történeti levéltár, temetők (értékes információkat adnak!). Egyszerű emberek élettörténetei értékes tapasztalatokat osztanak meg velünk, melyek alkalom adtán háttéresemények rekonstruálására is használhatók. Figyelmet érdemel a gyökereink keresése – nagyszülők meséi – előnye, hogy nem manipuláltak. A kiválasztott, feldolgozandó témáról el kell gondolkodni, hogy érdemes-e vele foglalkozni, vannak-e hozzá kutatási helyek, időben, térben, tartalomban ad-e új információt az olvasónak.
Két érdekes felvetése volt még az előadónak! Egyik, hogy miért kutatunk? Lehet pl. hiánypótlás. Hivatásból vagy passzióból, amatőr vagy profi szinten kutat valaki, de mindenképp hasznos időtöltés – nem véletlen, hogy sok nyugdíjas kutat. Másik felvetés a kutatás korlátai és lehetőségei. Kiemelte a kutató képzettségét, felkészültségét, motiváltságát, valamint a személyes hozzáállás mértékét.
Az előadás végén hangzott el az egyik legfontosabb információ, mely a kutató felelősségét emelte ki. Ez az a momentum, mely érvényes az egész munkafolyamatra. A kutató felelős minden egyes szóért, mit feltárt, leírt, közre adott.
A tartalmában hasznos rendezvényt kötetlen beszélgetés zárta, melynek során hasznos információk cseréltek gazdát.
Szabó Jánosné
KAPCSOLAT
Jász Helytörténeti Kör
Székhely: 5100, Jászberény, Táncsics Mihály utca 5.
Telefon: +36-57/412-167; +36-30/265-2630
E-mail: subadoktor3@gmail.com
Jász Helytörténeti Kör
Székhely: 5100, Jászberény, Táncsics Mihály utca 5.
Telefon: +36-57/412-167; +36-30/265-2630
E-mail: subadoktor3@gmail.com
© jaszhelytortenet.hu, 2017
Készítette: Com&Com2005 Bt
Készítette: Com&Com2005 Bt