Előttünk jártak

ANTAL DOMOKOSNÉ URBÁN ILONA

BAGI IMRE

BALLA FERENC

belényesi BLÉNESSY JÁNOS

CSETE BALÁZS

Dr. FARKAS FERENC

Dr. GYŐRI GYULA

Dr. HERBERT JÁNOS

Dr. KALMÁR PÁLNÉ TAJTI KLÁRA

Dr. KELE (KLÉGER) JÓZSEF

Dr. NÉMETH FERENC

Dr. RUSVAY LAJOS

FARAGÓ JÁNOSNÉ PRÓKAI ANNA

FAZEKAS ÁGOSTON

FODOR FERENC

GAÁL ISTVÁN

GULYÁS JÁNOS

GYENES PÁL

GYŐRI JÁNOS

GYURKA JÓZSEF

GYURKÓ MIKLÓSNÉ SZABÓ ILONA ROZÁLIA

HILD VIKTOR

IFJ. FECSKE SÁNDOR

KOCSIS ISTVÁN

kőhalmi HORVÁTH PÉTER

KOMÁROMY JÓZSEF

KOVÁCS MIHÁLY

léczfalvi GYÁRFÁS ISTVÁN

LIPPAY LAJOS

MISI ÉVA

MISKOLCZY BARNA

MOLNÁR ISTVÁN

MUHORAY GYÖRGY

nagypalugyay és bodafalvi ifj. PALUGYAY IMRE

PIFFKÓ JÁNOS

RÉDEI ISTVÁN

RÉZ KÁLMÁN

SÁROS ANDRÁS

SZIKSZAI GÁBOR

UTASSY MIKLÓS

VÁNDORFY JÁNOS

VÁRADI (VEREB) ZOLTÁN

ZUPKÓ ÁGOSTON

ANTAL DOMOKOSNÉ URBÁN ILONA



ANTAL DOMOKOSNÉ URBÁN ILONA
(1927–2018)
tanár, helytörténész
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Kocsér, 1927. 01. 02.
Tanulmányai: elemi iskola – Kocsér; Polgári Leányiskola – Nagykőrös; Angolkisasszonyok Tanítóképzője – Kecskemét; tanárképző főiskola – Budapest, magyar–történelem szak
MUNKAHELYEI: Kocsér, tanító, majd tanár, könyvtáros
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: a községi könyvtár vezetője; az Asszonykör alapító elnöke. Újraalapította a Kocséri Népkört, melynek előbb alelnöke, majd elnöke; a Jászok Egyesületének tagja.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Helytörténeti munkássága 1964-ben kezdődött, egy pályázatra szerkeszteni kezdte a Kocsér 20 év krónikáját. Kb. 8–10 pályázati munkát készített. Szorgalmasan kutatta a település történetét, Kocsér alapításának 100 éves évfordulójára elkészítette a település monográfiáját.
FŐBB MUNKÁI:
  • Kocsér története – Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből, 1977 (szerző)
  • Redszeresen jelentek meg írásai a Kocséri Híradóban.
KITÜNTETÉSEI: Alkotó Pedagógus 1965; Kós Károly emlékplakett 1989; Kocsér Községért Emlékérem és Emléklap 1999; Jászságért Díj 2007
ELHUNYT: 2018. 04. 15. A kocséri temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
Jászságért Díjasok 1992–2009, 2010.

BAGI IMRE



BAGI IMRE
(1909–2008)
tanító
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászapáti, 1909. 09. 28.
TANULMÁNYAI: elemi iskola, gimnázium, Jászapáti; ipari iskola, Jászapáti – női szabó mester; tanítóképző, Jászberény és Balassagyarmat
MUNKAHELYEI: Jászapátin önálló női szabó; Jászapáti Főszolgabírói Hivatal; Jászapáti Ipartestület; Jászapáti Járási Tanács; jászapáti általános iskola; ipari iskola.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: Az Alkotmány Mg. Tsz színjátszó körében színdarabok rendezése, nyári táborok szervezése, és ezekben aktív részvétele; nagymamák és unokák részére fafaragó oktatás szervezése; felnőtt kézimunka tanfolyamok, szakkör vezetése a jász motívumok életben tartása és alkalmazása érdekében; fotószakkör vezetése.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: helyi kékfestő, szűcs, takács és szabók munkái; a ruházkodás; az Ipartestület története; a jász viselet; a kender és a len feldolgozása
FŐBB MUNKÁI:
  • Jászsági szűcs- és szűrhímzések
  • Ruházkodás története
  • Kékfestő Jászapátin
  • Kéziszövés fejlődése
  • A kender és a len feldolgozásának folyamata és eszközei
  • Az Ipartestület alakulásáról és működéséről Jászapátin
KITÜNTETÉSEI: Munka Érdemrend bronz fokozata; Szocialista Kultúráért kitüntető jelvény; az ifjúság között végzett eredményes munkájáért Miniszteri dicséret; Jászapáti Városért kitüntetés
ELHUNYT: Jászapáti 2008. 11. 17. A jászapáti temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás: Agócs Imréné Bagi Ilona közlése

BALLA FERENC



BALLA FERENC                                                                         
(1948–2012)
főiskolai docens
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászapáti, 1948. 05. 12.
Tanulmányai: általános iskola, Jászapáti; szakközépiskola, Jászberény; egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, matematika-műszaki ism. és gyak. szak; kiegészítő történelem szak; ELTE BTK, tudományos szocializmus szak
MUNKAHELYEI: általános iskola, Jászapáti; Szent István Egyetem Főiskolai Kar, Jászberény
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: úttörőcsapat-vezető, szakszervezeti vezető a főiskolán
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Aktívan részt vett a Jászság helytörténeti kutatásaiban, 1986-tól a Jászság egyesületeinek, önszervező közösségeinek kutatásával foglalkozott. Főiskolai oktatómunkája mellett kibontakozott tudományos alkotó tevékenysége is. Elsőként dolgozta fel Rakovszky Iván, egykori belügyminiszter életrajzát, melyet több tudományos publikációban adott közre. Részt vett a tanítóképzős Történelem tanítás fejlesztése című programban, és elismert szaklapok adtak helyet írásainak.
FŐBB MUNKÁI:
Balla Ferenc – Wirth István: Egyletek, egyesületek a Jászságban 1867–1919. Eger, 1991
A Jász Újság újraalapítója, szerkesztője 1990-től 1994-ig.
A Jász Világ című, a főiskolán megjelentetett irodalmi magazin szerkesztője
KITÜNTETÉSEI:
Kiváló Munkáért kitüntető jelvény, 1987; A Jászságért ösztöndíj, 1995; A Főiskoláért kitüntetés, 2000; A Szent István Egyetem elismerő oklevele, 2000; Pedagógus Szolgálati Emlékérem, 2005.
ELHUNYT: 2012. 04. 09. Jászapátin helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
Balla Ferencné közlése
http://users.atw.hu/jaszujsag/jaszujsag2012majus.pdf

belényesi BLÉNESSY JÁNOS



belényesi BLÉNESSY JÁNOS
(1886–1971)
tanítóképző intézeti tanár, helytörténész, a Jász Múzeum igazgatója
 
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Gyergyószentmiklós, 1886. 11. 26.
Tanulmányai: elemi iskola, Gyergyószentmiklós; gimnázium, Csíksomlyó; egyetem, Berlin, Budapest, Kolozsvár. Földrajz–történelem–testnevelés szakos tanár.
NYELVISMERET: német, latin, román
MUNKAHELYEI: tanítóképző intézet, Csurgó, Sárospatak, Jászberény; a Jász Múzeum igazgatója 1947 és 1950 között.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Jászberénybe érkezésének idején, 1929-ben, mint történész kezdte a helytörténeti munkásságát. Mint földrajz szakos figyelte a várost és a határát. Mint történelem szakos, nagy szorgalommal kutatta a levéltárakban, a múzeumban fellelhető dokumentumokat, korabeli hírlapokat, anyakönyveket és az akkor még meglévő Historia Domust. A múzeum körül csoportosuló nagynevű kutatógárdához tartozott. Az ismeretek birtokában megkezdte helytörténeti írásos tevékenységét.
FŐBB MUNKÁI:
  • Jászberény történelmi emlékei, 1933
  • Jászberény természeti viszonyai és élete, 1937
  • Jászberény életrajza a kiegyezés utáni évtizedekben, 1940
  • Jászberény iskolázásának és közművelődésének története a középkortól a XIX. század végéig, 1967
Rendszeresen publikált a Tanítóképző Intézet Értesítőjében, a Jász Hírlapban.
ELHUNYT: 1971. 05. 28. A jászberényi Fehértói temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
Sugárné Koncsek Aranka: Jász történelmi arcképcsarnok, 2003.

CSETE BALÁZS



CSETE BALÁZS
(1893–1958)
etnográfus, rajztanár
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászkisér, 1893. 03. 15.
TANULMÁNYAI: Az elemi iskoláit Szolnokon, a tanítóképzőt Kiskunfélegyházán végezte. A Képzőművészeti Főiskolát Budapesten kezdte, de a háború közbeszólt, bevonult katonának. 1915-ben fogságba került, és csak 1920-ban térhetett haza. Ezután tanárként kezdett dolgozni, és 1921-ben megszerezte a polgári iskolai rajztanári oklevelét.
MUNKAHELYEI:
Miután tanulmányait befejezte, művészi pályára akart lépni. Mivel azonban édesapja megrokkant, az ő megsegítéséért vállalta el a tanári állást a csepeli polgári iskolában, ahol közel 25 évig oktatta a diákokat a rajz és a népi kultúra megbecsülésére. Egyidejűleg rajzait és festményeit kiállításokon is bemutatták.
1948-ban Jászárokszállásra került, majd 1949 őszén visszaköltözött szülőfalujába, Jászkisérre. Rajzot tanított a helyi általános iskolában.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK:
A magyar néprajz kutatásával az 1920-as évek második felében kezdett el foglalkozni. Több rajzát közölték az 1930-as évek néprajzi és népművészeti kiadványai. A Néprajzi Múzeumban őrzött erdélyi és jászsági, színezett és tusrajzainak száma közel ezerre tehető. Munkája során kapcsolatba került a kor vezető néprajzkutatóival is.
1942-ben adódott a lehetőség, hogy Kalotaszegen néprajzi gyűjtést folytasson. Ekkor már a rajzok készítésén és adatolásán túl egy-egy témakör teljes és szöveges feldolgozásával is foglalkozott. A legapróbb részletekre is kiterjedő rajzvázlatot készített az utcaajtókról és a fejfákról. A fafaragás vizsgálatáról és a népszokások, a népi vallásosság, a temetés témaköréből is gyűjtött adatokat. Nyárszót választotta a kutatás központjának. Többnyire gyalog járt át innen a szomszédos falvakba. A második világháború miatt azonban félbe kellett hagynia gyűjtőútjait. 1944-ben menekülésre kényszerült.
1953-ban egyéves szabadságot kapott, hogy gyűjtőmunkáját folytatni tudja. Kapcsolatban állt a Néprajzi Múzeummal és a Népművelési Intézettel. Rövid idő alatt gazdag és a néprajztudomány számára rendkívül értékes néprajzi anyagot sikerült feltárnia. Jászkiséri tartózkodása során a szülőfalujáról és a környékbeli jászsági településekről több száz rajzot készített.
1955-ben, nyugdíjba vonulását követően, a szolnoki Damjanich János Múzeumban dolgozott Kaposvári Gyula munkatársaként. Egészen haláláig folytatta a néprajzi gyűjtést és a rajzolást.
FŐBB MUNKÁI:
1945 előtt számos könyve látott napvilágot. Ezekben vizsgálta a néphagyomány és a népművészet feltárásának és a mindennapi életbe való eljuttatásának lehetőségeit.
 
  • Faluról-falura, házról-házra. 1939, második kiadás 1940
  • Emlékeim. 1940
  • Örök forrásoknál. 1942
  • Jászkiséri gyermekjátékok. 1957
  • Kalotaszegi fafaragások. 1990
  • Gyermekvilág a régi magyar falun. 1995
 
KITÜNTETÉSEI:
Kiváló tanár kitüntetést kapott élete munkájáért. 1992-ben Budapest XXI. kerületében a korábbi Ligeti Károly utcát a tiszteletére Csete Balázs utcára változtatták; ugyanitt, Csepelen, gimnáziumot neveztek el róla. Jászkiséren az általános iskola, a helytörténeti szakkör és a helytörténeti gyűjtemény viseli a nevét.
ELHUNYT: Jászkisér, 1958. február 24-én. Február 26-án a református templomban ravatalozták fel. A község lakossága elkísérte őt utolsó útjára a jászkiséri református temetőben.
 
Forrás:
Győri Jánosné Szentpéteri Julianna, Jászkisér, 2019.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Csete_Bal%C3%A1zs

Dr. FARKAS FERENC



Dr. FARKAS FERENC
(1931–2015)
főiskolai tanár
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászapáti, 1931. 11. 28.
Tanulmányai: elemi iskola, Jászivány; gimnázium, Jászapáti; egyetem, Szeged, magyar–német szakos tanár
NYELVISMERET: német, orosz
MUNKAHELYEI: Jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium; Jászberényi Tanítóképző Főiskola; Jászkürt, majd a Jászkürt Újság munkatársa.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: TIT Jászsági Szervezetének vezetője; KÉSZ-tag; szakszervezeti vezetőségi tag; Jászok Egyesületének tagja
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Földrajzi nevek gyűjtése, néprajzi hagyományok átmentése, nyomdatörténeti kutatás, újságírás
FŐBB MUNKÁI:
  • Jász-Nagykun-Szolnok megye földrajzi nevei (Jászberény földrajzi nevei) 1986
  • Magyar nyelv a tanítóképző főiskolák részére, 1988
  • Jászsági földrajzi nevek, 1989
  • Tulajdonnév-használatunk, 1992
  • Jász-Nagykun-Szolnok megye földrajzi nevei (Tiszazug) 1994
  • Pest-megye földrajzi nevei, 2002
  • Magyar névtani kutatások itthon és határainkon túl, 2004
  • A jászsági nyomdák krónikája 1867–1949, 2010
  • Feladatgyűjtemény a tanítóképzős főiskolai hallgatók magyar nyelv tanításához, 1985 (közös munka)
  • A gimnázium története, 1987 (közös munka)
Tanulmányok száma: 73
Több idegen nyelvű írását publikálták.
KITÜNTETÉSEI:
Az oktatásügy kiváló dolgozója 1976; Kiváló Munkáért 1978, 1979; Csűry Bálint emlékérem 1983; Urkunde – NDK 1984, 1985; Tanay Antal díj 1992; Pedagógus Szolgálatért emlékérem 1996; Pro Urbe Jászberény 1998; Kátai Gábor emlékérem 2001; Jászságért Díj 2004; Kiváló Ismeretterjesztésért emlékplakett 2004; Szent István Egyetemi Babérkoszorú ezüst fokozata 2004; Kiváló ismeretterjesztésért emlékplakett 2008; Jászberény díszpolgára 2011; Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért díj 2011; Jászapáti Városért 2015
ELHUNYT: Kecskemét, 2015. 04.23. Végső nyughelye a jászapáti temetőben van.
 
Forrás: Jászságért Díjasok 1992–2009, 2010.

Dr. GYŐRI GYULA



Dr. GYŐRI GYULA
(1921–2013)
gimnáziumi tanár
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászapáti, 1921. 02. 14.
Tanulmányai: elemi iskola és gimnázium, Jászapáti; Pázmány Péter Tudományegyetem, Budapest. Latin–olasz nyelv és irodalom szakos gimnáziumi tanár.
NYELVISMERET: olasz, latin, szlovák, német, orosz
MUNKAHELYEI: Jászapáti Állami Széchenyi István (később) Mészáros Lőrinc Gimnázium, tanár, három évtizeden át igazgatóhelyettes
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: szakszervezeti funkció; 1957–1958 között országgyűlési képviselő; Jászok Egyesületének tagja
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Latin nyelvű feliratok értelmezése, fordítói tevékenység, a klasszikus szerzők munkáinak magyarosítása, a Jász Múzeum latin nyelvű dokumentumainak fordítása.
FŐBB MUNKÁI:
  • Nota bene! 1989, 1991, 1995, 1999, 2002, 2008
  • Ariadné fonala, 1993, 1997
  • Omegától az alfáig, 2006
  • Tanulmányok száma: 18
Fordítások latinból:
  • A régi Róma napjai, 1968, 1998
  • Verseghy Ferenc műveiből több száz oldalnyi fordítás 1972–1987 között
KITÜNTETÉSEI:
Az oktatásügy kiváló dolgozója 1955; Szakszervezeti munkáért ezüst fokozat 1965; Munka Érdemrend bronz fokozat 1980; Jászapáti Díszpolgára 1998; Jászságért Díj 2003
ELHUNYT: Jászapáti, 2013. 10. 09. Nyughelye a jászapáti temetőben van.
 
Forrás:
Jászságért Díjasok 1992–2009, 2010.

Dr. HERBERT JÁNOS



Dr. HERBERT JÁNOS
 
hivatásos katona, huszártiszt, minisztériumi tisztviselő
 
Tanulmányai: A József Nádor Műszaki Egyetem Agrártudományi Karán szerzett diplomát.
NYELVISMERET: német
MUNKAHELYEI: hivatásos katona, huszártiszt volt a pécsi 8. huszárezredben. Az I. világháborút az orosz fronton harcolta végig. A trianoni békeszerződés után a hadsereg létszámát csökkentették, így a folyamőrség állományába került át, mert a folyamőrség létszáma nem számított bele a hadsereg létszámába. Jászárokszálláson 1925-ben a fiú polgári iskolában tanított testnevelést és természetrajzot. 1926-tól a Honvédelmi Minisztériumba került a becsületügyi osztályra.
  1. HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: 1925-ben egy évre Jászárokszállásra költözött, mert Győrffy István néprajztudós javasolta neki, hogy írja meg Jászárokszállás monográfiáját. Ez volt a doktori értekezése.
FŐBB MUNKÁI:
  • Jászárokszállás nagyközség monográfiája, 1928

Dr. KALMÁR PÁLNÉ TAJTI KLÁRA



Dr. KALMÁR PÁLNÉ TAJTI KLÁRA
(1947–2017)
középiskolai tanár, iskolaigazgató
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászapáti, 1947. 09. 27.
Tanulmányai: általános iskola és gimnázium, Jászapáti; József Attila Tudományegyetem, magyar–francia szak, Szeged (1971), – közben a franciaországi Montpellier egyetemén a Francia Köztársaság ösztöndíjasa (1968); pedagógiai értékelési szak, Szeged (2001). Szakmai továbbképzések drámaelméleti, szakmódszertani, vallástörténeti és vezetőképző speciális tanfolyamokon, illetve négy nyáron egyhónapos franciaországi nyelvtanári továbbképzés. NYELVISMERET: francia, felsőfokon…
MUNKAHELYEI: Jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola, 1970-től tanár, 1979–2008 között igazgató.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: 2000-től Jászapáti város, illetve az egész Alsó-Jászság francia kapcsolatait koordinálta. A Jászapáti Vegyeskar és a kézimunkaszakkör tiszteletbeli tagja. Segítette a helyi kulturális közösségeket. A rejtvényfejtő klub tagja. Jászapáti város képviselő-testületének tagja 2010 és 2014 között.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Jászapáti oktatás- és művelődés története.
FŐBB MUNKÁI:
  • 75 éves a jászapáti gimnázium. (Jubileumi évkönyv) 1986. (szerkesztő)
  • JNKSZ megyei Mészáros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola értesítője az 1987–1994-es évekről. 1994. (szerkesztő)
  • 100 éves a jászapáti gimnázium. 2012. (szerkesztő)
  • Dr. Suba Györgyné: Isten Országának munkásai. 2015. (szöveggondozó)
  • Dr. Kalmár Pálné Tajti Klára: Egy jubileumra… 35 éves a jászapáti kézimunkaszakkör. 2015. (szerző, szerkesztő)
Publikációi rendszeresen jelentek meg elsősorban a jászsági lapokban és a szaklapokban. A Redemptioban folyamatosan közölték a Jászság nevesebb személyiségeiről készített életrajzi írásait.
KITÜNTETÉSEI: Szolnok megyei Pedagógiai Díj, 1986.; Németh László-díj, 1991.; a Magyar Köztársasági Érdemkereszt arany fokozata, 2007.; Jászapáti Városért díj, 2009.; a Francia Köztársaság elnökétől Palmes Académique pedagógiai kitüntetés, 2009.; 2008-tól címzetes középiskolai igazgató
ELHUNYT: 2017. 03.19. A jászapáti temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
http://www.szechenyi-jaszapati.sulinet.hu/?q=node/643
Dr. Gurzó Lászlóné közlése
Jász Újság, 2017. április hó, 5. o.

Dr. KELE (KLÉGER) JÓZSEF



Dr. KELE (KLÉGER) JÓZSEF
(1863–1929)
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főügyésze
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászfelsőszentgyörgy, 1863. 10. 15.
Tanulmányai: elemi iskola, Jászjákóhalma; gimnázium, Jászberény; jogi tanulmányok, Eger
NYELVISMERET: latin, német
MUNKAHELYEI: megyei jegyző, vármegyei árvaszéki ügyész, főügyész, Szolnok. Szolnok város tűzoltó parancsnoka; JNKSZ vármegyei Tűzoltó Szövetség elnöke. Az első világháborút végig szolgálta, századosi ranggal szerelt le.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: Jászok Egyesületének tiszteletbeli tagja
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: A jászkunok történetének buzgó kutatója. Kiemelt téma a jászkunok kiváltságainak 1702-ben történt megsemmisítése, önmegváltásának története. Kutatásainak eredménye egy 500 oldalas jogtörténeti mű, amely a maga nemében egyedülálló, miután átfogja és tartalmazza a Jászkunságnak az eladatását és az önmegváltást.
FŐBB MUNKÁI:
  • A Jászkunság megváltása, 1903
  • A Vörösek és fehérek Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (kézirat)
  • Jász testvérek (kézirat)
ELHUNYT: Szolnok, 1929. 06. 21. A jászberényi Szolnoki úti (Szent Imre) temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
Suba Györgyné: Jászok Egyesülete Budapesten 1921–1946, 2017.

Dr. NÉMETH FERENC




DR. NÈMETH FERENC 
(1898-1981)
ügyvéd, lokálpatrióta.  
                          

1898. május 24-én született Jászberényben.              
Az 1908-1909. tanévben kezdte el középiskolai tanulmányait a jászberényi királyi Állami Főgimnáziumban. Kiváló tanulóként többéven át Pintér Mihály ösztöndíjat kapott. A gimnázium utolsó két osztályát magántanulóként végezte, mivel állami ösztöndíjjal a Mödlingi Katonai Műszaki Akadémián tanult. Katonai tanulmányait nem tudta befejezni, mivel 1916-ban -  Herceghalomnál - részese volt a monarchia legnagyobb vasúti balesetének, u.i. az Akadémiáról IV. Károly király koronázási ünnepségére tartottak. Súlyos sérülései miatt több, mint 1 éves gyógykezelésre szorult, s mire felépült vége lett a háborúnak, majd a monarchiának is.
Családi hagyományai - apja állomásfőnök volt Jászberényben - alapján érthető, hogy a vasútnál helyezkedett el, vasúti tiszti képesítést szerzett. Vasúti tiszti szolgálata alatt “mezei” jogászként ( olyan joghallgató, aki zömében nem látogatja az előadásokat, a vizsgákra könyvekből, jegyzetekből készü fel)  jogi tanulmányokat folytatott.
1921-ben jogi diplomát szerzett.
1923-26 között Párizsban élt, egy textilgyár irodájában dolgozott. Beteg édesanyja ápolása miatt költözött haza.
1926-ban a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja lett.
1927-ben Jászberényben nyitott ügyvédi irodát és a Szolnoki Ügyvédi Kamarához váltott.
Ügyvédi munkája mellett hamarosan részt is vett a város helyi közéletében. Kezdetben a helyi sajtóban jelentek meg írásai. Prusovszky Mária elnöknő felkérésére pedig elvállalta a Jász Keresztény Nőegylet ügyészi (mai szóval jogtanácsosi) feladatainak ellátását is. Így közvetlen résztvevőjévé vált a városban folyó karitatív és kulturális megmozdulásoknak.
Nagy figyelmet fordított a Redemptio-val összefüggő, jogilag és történetileg még feltáratlan kérdések tanulmányozásának, ezekről  egyrészt  jász fórumokon, másrészt a jogi szakirodalomban jelentős írásokat közölt. Különös figyelmet fordított az egyes statutumok akkoriban még élő vonatkozásainak publikálására az özvegyi joggal kapcsolatban. elsősorban a közszerzeményekkel, a női vagyonnal és örökségekkel.
Középiskolai tanára, a későbbi egyetemi tanár Banner János hatására került -   még diák korában - kapcsolatba a Jász múzeummal, a múzeumi munkával. Ügyvédi gyakorlata mellett is nagy súlyt helyezett erre. Részt vett a Komáromy József, Pórteleki József és Blénessy János (akkori helytörténeti kutatók) által is kezdeményezett különböző, múzeumi programokban.
 
1941 decemberében 20 közéleti elkötelezettségű jászberényi értelmiségi - köztük dr. Németh Ferenc is - létrehozták a Jászsági Tollforgatók Társaságát.
Ennek célkitűzése volt a Jászság társadalmának sokirányú (kulturális, oktatási, szociális és természeti) fejlesztésének kezdeményezése és támogatása.
Ehhez csatlakozott az ifj. Fecske Sándor kezdeményezésére létrejött UGAR, a sokoldalú, harcos közéleti, művészeti és irodalmi lap is,  amiben például dr. Németh Ferenc a Zagyva helyzetéről, a Zagyva-szabályozás problémáiról írt több cikket, de a jászsági közlekedés problémáit is igyekezett feltárni, bemutatva, hogy az elhanyagolt közlekedési viszonyok milyen mértékben tagolták szét a településeket.
Természetesen nem hallgatható el, hogy ezek a lokálpatrióták, köztük Dr. Németh Ferenc is - néha- néha csillogtatták humorukat, amikor is társaik, de egyéb közszereplők és ismertebb polgárok számára tréfákat, nyilvános ugratásokat eszeltek ki és valósítottak meg, amivel kissé fellazították városuk merev társaságát.
Dr. Németh Ferenc kezdeményezte, hogy 1948-ban, a centenárium évében Petőfi szobrot állítson a város. A szobor városi összefogás révén valósult meg és az avató beszédet is ő tartotta.
Ugyancsak ő kezdeményezte, hogy Ady Endre 1914- es jászberényi látogatása emlékére egy emléktábla kerüljön a berényi Koller házra.
 
1969-ben Budapestre költözött, de kapcsolata Jászberénnyel nem szűnt meg. Sok elszármazott jászberényivel került ott kapcsolatba és a jászberényi szervezők is  rendszeresen meghívták, hogy erősítse a berényi csapatot. U.i.  a 70-es években különböző, városok közötti vetélkedő programok voltak, amit a TV is közvetített.
1981 január 11-én elhunyt Budapesten. Nyughelye: a rákoskeresztúri köztemetőben van.
 
MEGJELENT helytörténeti és egyéb írásai:
 
A Jászság c. lapban:
• Régi dicsőségünk... Jászberény-Szolnok. = 1929. július 2-3.l. 
• Új közigazgatási törvény. = 1929. július 5-6.l. 
• "Tíz fekete esztendő parancsa" = 1929. október 10-11.l. 
• Útban Berlin felé. = 1929. november 1-4.l. 
• Magyar karácsony. = 1929. december 1.l. 
• Tanya és falu. = 1930. április 1-3.l. 
Jászsági Szabad Nép c. újságban:
• Beszéljünk erről is... címmel közéleti gondolatok - több számban folytatólagosan.
• 1945. július 8. 2.l., 
• 1945. július 15. 4.l., 
• 1945. július 22. 2.l., 
• 1945. július 29. 2.l., 
• 1945. augusztus 5. 3.l. 
 
Az Ugar c. helyi, havi lapban:
• Milyen lesz a szabályozott Zagyva = 1941. december 1.
• Harc a Zagyváért a halászok és a hatvani cukorgyár között. = 1942. január l. 9.l. 
.    Jászsági jogszokások 1942. március 1. 9. odal
• A széttagolt Jászság. = 1942. június 15. 6-7.l. 
• A jászberényi városi könyvtár. 1942. december 15. 9.l.  
•  Később A jászberényi Városi Könyvtár és Információs Központ jubileumi évkönyvében (2000. október)
• Mit olvasnak Jászberényben. = 1943. augusztus 15. 10.l.
A Jászkunság c. lapban:
• Németh Ferenc: Ady Endre Jászberényben. = Jászkunság 1956. okt-dec. S-6.sz. 207-209.p, később megjelenik a Redemptio 12. évf. 5. sz. (2005. október)
 
Egyéb publikációi:
• Jászberény város társadalma egy vasárnap tükrében / Németh Ferenc. In: A jászberényi Jászmúzeum Évkönyve: 1938–1943 / szerk. Komáromy József, Bp. 1943. p. 257–268.
• A jászkun privilégiumok – és ami belőlük még ma is érvényben van
Jászberényi Jászmúzeum Évkönyve 1937 38-54.oldal.
Jászkun statutomok alkalmazása
Jogi Hírlap  XV.évf. 1941 március 23-i száma   
Közszerzemények. A jászkun statutum alkalmazása C.I. 1937. 
Közszerzemény szerzés alapjául szolgáló női vagyon
Jogi Hírlap  XV. évf.1941. ápr.27-i szám Jászkun statutum alkalémazása az özvegyi jog kérdésében
C.I. XIV. évf. 1940. 368.old.
• A jászberényi szakszervezeti székház története / Jubileumi évkönyv (1974): A Jász múzeum alapításának 100. évfordulójára / 347-348. p.
• 150 éve született Petőfi Sándor / Dr. Németh Ferenc 1948. március 15-én, a jászberényi Petőfi-szobor avatásán elmondott beszéde / Könyvtár és művelődés 3. köt., 1972 (1973)
• Nincs új a nap alatt/ Jászberény a 2000. esztendőben / Átvétel a Jász Hírlap 1932.jan 16-i számából Jászberény jövőbeni képéről / Jászkürt 22. évf. 11. sz. (2010.03.18.) 5. p.
 
FORRÀS: fia –Németh Pál összeállítása és kutatása alapján  - 2022. március

Dr. RUSVAY LAJOS



Dr. RUSVAY LAJOS
(1901–1999)
községi főjegyző
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászapáti 1901. 08. 13.
Tanulmányai: elemi iskola, Jászivány; gimnázium, Jászapáti; Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest. Okleveles közgazda
NYELVISMERET: latin, német
MUNKAHELYEI: községháza, Jászapáti és községháza, Jásztelek
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: a Jászok Egyesületének tagja, a Levente Egyesület és a Polgári Olvasókör elnöke
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: A Jászság, kiemelten Jászapáti, Jásztelek, Jászalsószentgyörgy története és néprajza
FŐBB MUNKÁI:
  • Jászalsószentgyörgy krónikája I., 1984
  • Jásztelek életrajza, 2001
  • Jászapáti története, 2003
Tizenkét pályamunkájának mindegyike díjat nyert.
KITÜNTETÉSEI:
Székely Mihály Emlékplakett 1978; Jászalsószentgyörgy Községért Emlékérem 1984; Csete Balázs Emlékplakett 1990; Jászságért Díj 1992; Jubileumi Honismereti Emlékérem 1997; Bél Mátyás Díj 1998; Jásztelek Községért Emlékplakett 1999
ELHUNYT: Jászalsószentgyörgy, 1999. 12. 03. Szülővárosában, Jászapátin helyezték örök nyugalomra
 
Forrás:
Dr. Suba Györgyné: Jászok Egyesülete Budapesten 1921–1946, Budapest, 2017.

FARAGÓ JÁNOSNÉ PRÓKAI ANNA



FARAGÓ JÁNOSNÉ PRÓKAI ANNA
(1915–2007)
tanárnő
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Tiszanána, 1915. 07. 25.
Tanulmányai: elemi iskola, Tiszanána; polgári iskola, Heves és Eger; tanítóképző, Eger és Debrecen (Svetits); tanárképző, Debrecen. Magyar–történelem szakos tanár.
MUNKAHELYEI: nevelőnő, Debrecen; tanítónő, Szentistván, Sítér (Nagyvárad mellett), Köröstarján, Jászárokszállás; a háború alatt vöröskeresztes ápolónő; háború után tanítónő, tanár, Jászárokszállás.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE:
Sokrétű társadalmi tevékenységének egyik fő célja az analfabetizmus felszámolása, a rendszeres sportolás szorgalmazása a fiatalok körében, a műkedvelő előadások, a honismereti mozgalom tevékenységének szervezése. A Jászok Egyesületének tagja.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Jászság, Jászárokszállás helytörténete, a népi hagyományok, szokások rögzítése.
FŐBB MUNKÁI:
  • Könyörületesség a fegyverek között, 1998
  • Fény és árnyék, önéletírás, 2004
Számos publikációja jelent meg helytörténeti és néprajzi témában.
KITÜNTETÉSEI: Szocialista Kultúráért 1956, 1975; A Sport érdemes dolgozója 1957; Kiváló tanító 1967; Társadalmi munkáért arany fokozat 1972; Honismereti munkáért 1980; Csete Balázs Emlékplakett 1985; Sebestyén Gyula Emlékérem 1989; Déryné művészeti díj 1993; Jászságért Díj 1994; Jászárokszállás Díszpolgára 1994; Honismereti munkáért emléklap 1996; Florence Nightingale érdemérem 2003.
ELHUNYT: 2007. 07. 09. Jászárokszálláson temették el. 
 
Forrás:
Jászságért Díjasok 1992–2009, 2010.
A fényképet vitéz Balogh Balázs bocsátotta rendelkezésre.

FAZEKAS ÁGOSTON



FAZEKAS ÁGOSTON
(1880–1963)
gimnáziumi tanár, újságíró
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Kiskunfélegyháza, 1880. 09. 04.
Tanulmányai: elemi iskola és gimnázium, Kiskunfélegyháza; Pázmány Péter Tudományegyetem, Budapest; történelem és latin szakos tanár
NYELVISMERET: latin, német
MUNKAHELYEI:
1903-ban a Kegyes tanítórend kisszebeni gimnáziumában helyettes tanár.
1905-ben a Kaposvári Állami Főgimnáziumban helyettes tanár.
1906-ban a Bártfai Állami Gimnáziumban rendes tanár.
1908-ban Kiskunfélegyházán tanár.
1911–1940 között a Jászberényi Állami Főgimnáziumban tanár.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE:
1919-ben részt vett a Keresztény Kisgazda és Földműves Párt megalapításában, aminek elnökévé választották. 1920-ban az Ébredő Magyarok Egyesületének elnöke. Tagja volt a városi képviselő-testületnek és a vármegye törvényhatósági bizottságának; világi elnöke a Központi Katolikus Körnek; elnöke a Jászberényi Palotásy Dalkörnek; tagja a Római Katolikus Iskolaszéknek, az állami elemi iskolák gondnokságának, az óvoda felügyelőbizottságának, a Római Katolikus Egyházközség Tanácsának és Képviselő-testületének, a Jász Múzeum Bizottságának, az Újságírói Kamarának, több országos és helyi egyesületnek. Tagja volt továbbá a, a Vidéki Újságírók Szövetségének.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK:
A Jász Hírlap c. politikai hetilap alapító felelős szerkesztője 1919–1945 között. A hírlap hiteles és sokoldalú tájékoztatása, tudósítása a helytörténeti kutatás valóságos kincsesbányája.
FŐBB MUNKÁI: A Jász Hírlapban és a József Nádor Gimnázium évkönyveiben olvashatók az írásai…
KITÜNTETÉSEI: Nyugdíjazásakor Horthy Miklós kormányzó a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kormánytanácsosi címet adományozta neki.
ELHUNYT: 1963. január 28-án Jászberényben. A Fehértói temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás: Uferné Sárközy Ágnes: Fazekas Ágoston gimnáziumi tanár és főszerkesztő emlékezete. In: Jászsági Évkönyv, 2016. 273–281.

FODOR FERENC


FODOR FERENC
                                                                                         
(1887–1962)
geográfus, kartográfus-történész
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Tenke, 1887. 03. 05. 
Tanulmányai: A budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet.
MUNKAHELYEI: egyetemi magántanár, egyetemi tanár a budapesti közgazdasági egyetemen, majd tankerületi főigazgató.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Gazdasági, tájföldrajzi, vízrajzi, kartográfia-történeti tanulmányok és monográfiák szerzője. Teleki Pál munkatársa volt néprajzi és gazdasági térképei szerkesztésében. Fő területe a gazdaság-tájföldrajz volt. Idősebb korában nagy jelentőségű térképészettörténeti munkásságot fejtett ki, mellyel áttekinthetővé vált a hazai térképészet korai anyaga. Tájföldrajzi, tájtörténeti munkái maradandó értéket rejtenek, néprajzi vonatkozásai gazdagok, melyek jelentős hatással voltak a kortárs etnográfusokra. A Jászság életrajza című könyvét a Jászok Egyesülete és „A Jászságért” Alapítvány reprint kiadta 1991-ben.
FŐBB MUNKÁI:
  • Magyarország gazdaságföldrajza (Budapest, 1924)
  • Szülőföld és honismeret (Budapest, 1926)
  • A Szörénység tájrajza (Budapest, 1930, az MTA dicséretével kitüntetett munka)
  • Egy palócfalu (Nagyvisnyó) életrajza (Budapest, 1930)
  • A Jászság demográfiája a XVII. században (Budapest, 1934)
  • Magyar föld, magyar élet (Budapest, 1937)
  • Az elnemsodort falu (Tenke-Bélfenyér) (Budapest, 1940)
  • A Jászság életrajza Budapest, 1942, (az MTA Serbán-díjával és az Akadémiai emlékéremmel jutalmazott mű). Reprint kiadás 1991
  • Egy magyar táj asszimiláló ereje. In: Temesy Győző (szerk.) 1944: Földrajzi zsebkönyv 1944, Budapest, 103–113.
  • A magyar térképírás (1952–1954)
  • Az „Institutum Geometricum” (Budapest, 1954)
  • A magyar kéziratos vízrajzi térképek katalógusa 1867-ig (I–III. Budapest, 1954–1956)
  • A magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben végzett felmérései és azok eredményei (Budapest, 1957, az MTA által jutalmazott pályamunka)
  • A magyar földrajztudomány története (Az eredeti kézirat alapján sajtó alá rendezte Dövényi Zoltán, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2006)
ELHUNYT: Budapest, 1962. 05. 23.
 
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fodor_Ferenc_(geogr%C3%A1fus)
Pethő László: Portrévázlat Fodor Ferencről. In: Jászsági Évkönyv 2003.

GAÁL ISTVÁN



GAÁL ISTVÁN
(1924–2010)
mezőgazdasági technikus
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászladány, 1924. 04. 07.
Tanulmányai: elemi iskola, Jászladány; gazdasági iskola, Jászladány; mezőgazdasági technikum, Törökszentmiklós
MUNKAHELYEI: gazdálkodó; Jászsági Állami Gazdaság
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: Aktív részese a Levente és a Kisgazdapárt ifjúsági mozgalmának; az Igazság Parasztíró Körének és a Jászok Egyesületének tagja
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: A jászladányi paraszti élet és a község története
FŐBB MUNKÁI:
  • Pacsirtaszó (Parasztköltők antológiája) 1995
  • Jászladány története I–III. kötet, 1995, 1997, 1999
  • Újságcikk: Jászladány 600 éves múltjáról, in. Redemptio, 1999
Szellemi prózai és verses írásai jelentek meg az Igazságban, a Barázdák Népe c. kiadványokban. A Szőlészet és Borászat című szaklapban szakcikkei jelentek meg.
KITÜNTETÉSEI:
Kiváló Dolgozó 1973; Kiváló Dolgozó 1976; Nemzeti Ellenállásért Emléklap 1995; Jászladány Nagyközség Díszpolgára 1996; Jászok Egyesületének Díszoklevele 1996; Szabad Magyarországért Érdemkereszt a Nemzeti színű szalagon 1997; Szabad Magyarországért Emléklap 1999; Jászságért Díj 2001
ELHUNYT: 2010-ben, a jászladányi Dabi temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
Jászságért Díjasok 1992–2009, 2010.
Vincze János Farkas közlése.

GULYÁS JÁNOS



GULYÁS JÁNOS                               
(1924–2013)
tanár
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászdózsa, 1924. 09. 28.
Tanulmányai: Elemi iskola, Jászdózsa; gimnázium, Jászapáti; tanítóképző, Eger; Szegedi Tanárképző Főiskola, biológia–kémia–földrajz szak
MUNKAHELYEI: Jászszentandráson, Jászladányon, Tiszakécskén, Jászdózsán általános iskolai tanár.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: A Jászdózsai Honismereti Kör alapító vezetője, a Jászok Egyesülete tagja, a Jászdózsai Tájház létrehozója. A II. világháborús emlékmű létrehozásában aktívan részt vett. Szervezője volt a falunapoknak.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: A Jászság, Jászdózsa története, néprajzi hagyományai
FŐBB MUNKÁI:
  • A Jászság és Dósa, 2001
  • A Jászdózsai Általános Iskola múltja és jelene, 2002
Oktatási, nevelési témában módszertani pályamunkái készültek. Irányításával számos néprajzi dolgozat született. Írásai jelentek meg a Redemptioban és a Dósai Hírekben.
KITÜNTETÉSEI: Jászdózsáért kitüntető díj 1994; Jászságért Díj 1999
ELHUNYT: 2013. 06. 13. A jászdózsai temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
FORRÁS:
Jászságért Díjasok 1992—2009, 2010.
Adatközlő: Gulyás Erzsébet

GYENES PÁL



GYENES PÁL
(1848–1915)
római katolikus lelkész
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászberény, 1848. 11. 28.
Tanulmányai: elemi iskola, Jászberény; szeminárium, Eger; pappá szentelve: 1871. 12. 18.
NYELVISMERET: latin, német
MUNKAHELYEI: káplán: Domoszló, Diósgyőr, Sirok, Heves; hitoktató: Jászberény; plébános: Apátfalva, Tarnaméra, Pély
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Jászberényi káplánkodása idején rendezte a plébánia régi irattárát. A templom történetéhez kereste a hiteles adatokat, régi feljegyzéseket. A templomra vonatkozó adatokból rajzsorozatot készített, a rajzok alá szűkszavú mondatokkal feljegyezte a forrásokat. Adatait az akkor még meglévő Historia Domusból, a török oklevelekből, az I. Anyakönyv végén lévő feljegyzésekből stb. merítette.
FŐBB MUNKÁI:
Megmaradt munkái kéziratban:
  • Jászberény főtemplomai, 1600–1887
  • A főtemplom története rajzokkal illusztrálva.
  • A főtemplom 1887. évi nagyszabású felújításának története.
  • Kisebb feljegyzések a főtemplommal kapcsolatban, helytörténeti adatok.
  • A jászberényi római katolikus plébánia fényképalbuma (portrégyűjtemény)
Írásait közölte az Egri Egyházmegyei Közlöny.
ELHUNYT: Jászberény, 1915. 08. 16. Jászberényben a Fehértói temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
Suba Györgyné: Isten Országának munkásai Jászberényben 1546–2015. 2015.

GYŐRI JÁNOS



GYŐRI JÁNOS
(1922–2008)
tanár
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Nagyréde, 1922. 06. 14.
Tanulmányai: középiskola, Gyöngyös, Eger (Szent Bernát Gimnázium); Premontrei Rend, Jászóvár novicius; pedagógiai főiskola, Debrecen, Eger, földrajz–természetrajz szak; pedagógiai főiskola, Eger, biológia–kémia–történelem szakos általános iskolai tanár; ELTE, történelem–népművelő szak
NYELVISMERET: latin
MUNKAHELYEI: Atkáron a közigazgatásban dolgozott; Domoszlón tanító; Jászkiséren művelődési ház igazgató, tanár.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: a Jászok Egyesületének tagja, a jászkiséri Csete Balázs Honismereti Szakkör alapító vezetője, Megyei Honismereti Egyesületi tag, számos honismereti szakkör alapító tanácsadója a Jászságban.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Néprajzi és helytörtneti kutatómunka Nagyréde és Jászkisér településeken
FŐBB MUNKÁI:
  • Jászkisér monográfiája. 1967
  • Huszonegy néprajzi és helytörténeti munka. Nagyréde és Jászkisér múltját örökítették meg.
  • 1961–2001 között mintegy húsz munkája foglalkozik Jászkisér történetével.
  • A Zounok című levéltári évkönyvben több írása jelent meg.
  • A Kisér című újságban mintegy 25 írásában a község szellemi és közéleti tevékenységét méltatta.
  • A Redemptió című folyóiratban tucatnyi írását olvashatjuk.
KITÜNTETÉSEI:
Szocialista Kultúráért 1974; Hazafias Népfront munkáért 1980; Honismereti mozgalomért Ortutay Emlékérem 1981; Pedagógus Szolgálatért Érdemérem 1982; Békéért Emlékérem 1983; Jászkisér Nagyközségért Díj 1983; Munka Érdemrend bronz fokozata 1987; Kiváló Népművelő 1990; Jászkisér díszpolgára 1995; Csete Balázs emlékplakett 1995; Jászságért Díj 1996; Bél Mátyás Notitia Hungariae Emlékérem 1996; Magyar Köztársaság arany érdemkeresztje 1997; Magyar Művelődési Intézet különdíja 1999; Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért Díj 2004; MAZSIHISZ Dicsérő oklevele 2004; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Művészeti Közalapítvány Díja 2007.
ELHUNYT: 2008. 12. 30. Jászkiséren helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
Jászságért Díjasok 1992–2009. 2010.

GYURKA JÓZSEF



GYURKA JÓZSEF                                                             
(1826–1883)
római katolikus lelkész
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Sarluska, 1826.
Tanulmányai: szeminárium, Eger; pappá szentelve: 1854. 09. 29.
NYELVISMERET: latin, szlovák
MUNKAHELYEI: káplán: Detk, Püspökladány, Kunszentmárton, Jászberény; plébános: Jászberény
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Hasznos helytörténeti és műemlékvédelmi munkát végzett. Nagy tervei megvalósításában hosszantartó súlyos betegsége akadályozta meg.
FŐBB MUNKÁI:
  • A plébánia irattárában fellelhető oklevelek és egyéb iratok kézzel írt másolatát füzetekben rögzítette. Az iratok többsége a jászok régi életéből való, részben a II. Rákóczi Ferenc idejében és az utána készült okmányok, levelek, rendeletek stb. másolatai köszönhetők a szorgalmának.
  • Berény, a jászok főszékhelye történeti képeinek albuma (A munkát megkezdte, két részlet készült el belőle.)
Jászberényi plébániatemplom története. 1878 (Egri Egyházmegyei Közlöny, 1878. 11. 01.)
Jászberényi kápolnák, szent szobrok, keresztek, temetők. 1879
ELHUNYT: 1883. 06. 08. A jászberényi Fehértói temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
Suba Györgyné: Isten Országának munkásai Jászberényben 1546–2015. 2015.

GYURKÓ MIKLÓSNÉ SZABÓ ILONA ROZÁLIA



GYURKÓ MIKLÓSNÉ SZABÓ ILONA ROZÁLIA                   
(1914–2003)
tanítónő
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Törökszentmiklós, 1914. 11. 12.
Tanulmányai: Miskolci Érseki Római Katolikus Tanítóképző Intézet, 1935 – néptanítói oklevél
MUNKAHELYEI: Jászberényben négy évig fizetésnélküli tanító, majd 1939-től a Jászberényi Központi Római Katolikus Elemi Népiskolához tartozó négyszállási tanyai iskolában kezdett tanítani. Harmincöt aktív év után nyugdíjasként még 20 évet tanított mindig Jászberényben, a város több iskolájában.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK:
Írásaiban a város régmúltja, szokásai, kortársai alakja, a város történetének egy-egy korszaka, mozzanata, jeles személyiségeinek emléke jelenik meg, óriási szolgálatot téve ezzel a helytörténettel foglalkozó kutatók számára.
FŐBB MUNKÁI:
  • Tél szele hóval, faggyal jő … : Decemberi nap egy tanyasi iskolában. In: Redemptio, 1997. 1.
  • Hogyan tanítottam írni-olvasni a két háború között. In: Redemptio, 1997. 5.
  • Népszámlálás 1940-ben. In: Redemptio, 1998. 1.
  • Emlékezés egy pedagógus egyéniségre. In: Redemptio, 1998. 2.
  • Dolgozók iskolája a hatvanas években. In: Redemptio, 1998. 5.
  • Adventi emlékekben bujkáló múlt. In: Redemptio, 1998. 6.
  • Jászkunok között apostolkodó Szent Ferenc rend szerzetesei. In: Redemptio, 1999. 1.
  • Emlékezés a jászberényi Nőegyletre. In: Redemptio, 1999. 6.
  • Leánynevelés és iskoláztatás a Jászságban. In: Redemptio, 2000. 1.
  • Központi Római Katolikus Elemi Népiskola – ahová a tanyai iskolák is tartoztak – 120 éves története. Sáros András alapítványa pályázatára készült.
  • Adatok a négyszállási tanyai iskola történetéhez. In: Jászsági évkönyv, 1994. 204. o.
  • Egy igazi lokálpatrióta – Németh Ferenc Pál. In: Jászsági évkönyv, 1995. 253. o.
  • Jászberény polgárasszonyai. In: Jászsági évkönyv, 1996. 217. o.
  • Az Alvég. In: Jászsági évkönyv, 1997. 258. o.
  • Felvég. In: Jászsági évkönyv, 1998. 168. o.
  • Emlékezés egy sokat próbált iskolai generációra. In: Jászsági Évkönyv, 1999. 188. o.
  • Jászberény frontbéli megpróbáltatásai. In: Jászsági Évkönyv, 2000. 188. o.
  • A piac. In: Jászsági évkönyv, 2001. 187. o.
  • Jászberény polgármestereiről. In: Jászsági évkönyv, 2002. 256. o.
KITÜNTETÉSE:
Pro Urbe Jászberény, 1997.
ELHUNYT: 2003. 12. 31. Nyughelye a jászberényi Fehértói temető.
 
Forrás:
Kiss Erika írásai
Redemptio, Jászsági Évkönyv
Besenyi Vendel közlése

HILD VIKTOR



HILD VIKTOR
(1855–1929)
hírlapíró, régész, főlevéltárnok
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Kecskemét, 1855. 11. 28.
Tanulmányai: piarista gimnázium; jogi tanulmányokat folytatott Pesten, katonai pályára lépett, majd kilépett a hadseregből, és visszatért a polgári életbe.
NYELVISMERET: latin, német, francia, angol
MUNKAHELYEI: Írói tevékenységét még egyetemi évei alatt kezdte, majd tehetségét az újságírásban kamatoztatta. Lapszerkesztő, újságíró, a Jász Múzeum igazgatója, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltár levéltárosa volt.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: A Jászok Egyesületének tiszteletbeli tagja.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: A jászföld művelődéstörténetének fáradhatatlan búvára volt. Érdeklődése kiterjedt az éremtan, a numizmatika terére is. Nagyszerű gyűjteményének kialakítását és az érmek precíz leírását a Jászság területén kezdte el. Jászapáti levéltárát 1895-ben kutatta át. Nagyszabású javaslattal/kéréssel fordult 1898-ban az akkori alispánhoz, hogy egy körrendeletet küldjön ki a községekhez, jelentsék be a határaikban lévő földrajzi neveket. Külön kérte az 1848–49-es események idején kiadott rendelkezések másolatát is. 45 helyről érkezett be az anyag. Hild Viktor ezeket 163 oldalra sűrű, gyöngybetűs írásával be is másolta. Sajnos, ez az anyag elkallódott. Különösen elmélyülten foglalkozott Jászberény és a Jászság történetének kutatásával. A vármegyei levéltárban kimásolta a hármas kerületek 1825. február 25-én tartott közgyűléseinek intézkedéseit. A millennium idején pályázaton megnyert egy megbízást Jász-Nagykun-Szolnok vármegye monográfiájának megírására, amely nem készült el. A család Hild Viktor gyűjteményét, könyveit, jegyzeteit a szolnoki Damjanich Múzeumnak adományozta.
FŐBB MUNKÁI:
  • A Jász-Kunság történetére vonatkozó többkötetnyi kéziratos, precíz, művészi rajzaival illusztrált munkája torzón maradt az utókorra.
ELHUNYT: 1929. 04. 14. Szolnokon helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
Suba Györgyné: Jászok Egyesülete Budapesten 1921–1946. 2017.

IFJ. FECSKE SÁNDOR












Ifj. FECSKE SÀNDOR
(1915–1942)  
tartalékos honvédzászlós, publicista
 
1915-ben Jászberényben született.  
Apja: Fecske Sándor, (1891- 1970) a jászberényi, jogot végzett malomtulajdos és gazdálkodó, anyja: az erdélyi származású Sorbán Emma (1893–1982) – htb. Ketten voltak testvérek. György testvére kisgyermekként  1924–1932: gimnáziumi tanulmányait a Jászberényi Magyar Királyi József Nádor Reálgimnáziumban végezte, 1932-ben érettségizett. Nem volt kitűnő tanuló,  de kitűnt  tehetségével,  sokoldalúságával.  Neve  olvasható  a színjátszók között, akikkel iskolai ünnepélyekre tréfás jeleneteket rendeztek. Játszott az iskolai zenekarban, mint nagybőgős, az aeroclubnak pedig az alelnöke volt. Az Önképző kőrben és jeles iskola ünnepélyeken (október 6,  és  március.  15)  mindig  aktívan  résztvett,  sokszor  szavalt.  Testnevelés óráin vívni is tanult ės tagja volt a cserkész csapatnak is. Gyerekkorában német, francia nevelőnői voltak, ezért jól beszélte ezt a két nyelvet.
1933–1937:  A  Pázmány  Péter  Tudományegyetem  jogi  és  társadalomtudományi karán volt bejegyzett hallgató.
Nyáron teníszezett, csónakázott, úszott a Zagyván. Nagyon sportosan élt.
Végül is ez nem igazán elégíthette ki. Valami változást akart életében és szellemi téren talált is egy lehetöséget, ami megváltoztatta nemcsak a saját, de a városi közösség életét. Ez az újságírás és – szerkesztés folyamata volt.
1939-ben már jegyzik az Újságírói Kamara Főosztályának IV. szakosztályánál.
1941. dec.10-én a gyalogosoknál tartalékos hadapród őrmesteri kinevezést kapott és Gyulán a József főherceg laktanyában szolgált. (tartalékos honvédzászlós titulusa volt)
Később a helybeli 2/III géppuskás századhoz tartozott, onnan hívták be a háború alatt. Igaz, ide inkább haditudósító minőségben szeretett volna menni.
Katonai kitüntetései: Erdélyi és Délvidéki emlékérem, mert katonaként ott volt Erdély és a Vajdaság visszacsatolásánál.  
Miután  1942-ben  leszerelt,  megalapította  az  UGAR  című  helyi  újsàgot,  amiben  neves  lokálpatrióták,  (t.k. Komáromy József múzeum igazgató, Dr. Németh Ferenc ügyvéd, a város neves tanárai, orvosai és más amatõr tollforgatók ) írásai, költeményei kaptak helyet. A festõmūvész Simon Ferenc pedig karikatúráival, festményeivel illusztrálta ezt a helyben szerkesztett és nyomtatott lapot.  
Elhunyt: 1942 április 8-án tüdõgyulladás következtében, tragikus hirtelenséggel.
Sírhelye a Szent Imre temetõben a FECSKE kriptában található, ahol fehér koporsóban helyezték örök nyugalomra.
 
MUNKÀSSÀGA:
Az UGAR c. havi folyóírat, aminek haláláig főszerkesztője volt, négy évfolyamot ért meg. ( 1941. 12. 01. – 1944. 09. 15. között) A Pesti Nyomdában készült. Ára 80 fillér volt, később 1 pengő. A szerkesztőség az Apponyi tér 24. sz. alatt volt, ahol a nyomda is.
(1942 júniusától Bognár Gyula lett a szerkesztő. 1943 novemberében pedig Kovács István.)
Ettől kezdve gyakran előfordult, hogy az “Ugar” munkatársai a városban, irodalmi esteket is rendeztek a Ferencesek Kultúrházban, ahol tanárok tartottak előadást és aláfestésül fellépett a Tanítóképző Énekkar is Berzátzy László énektanár vezetésével. Népfőiskolai hallgatók pedig táncaikkal tették színesebbé az estet. A környező községekben is bemutatkoztak, ahol az Ugart is terjesztették.
Az általa szerkesztett UGAR c.  újságnak az volt a célja, hogy felkeltse a vidéki emberek irodalmi és a művészetek iránti érdeklõdését és azzal elõsegítse művelõdését, gazdasági fejlõdését.
Ez olvasható ifj. Fecske Sándor korai halála miatti búcsúztatásán is.A temetésén t.k. Fecske Pál rokona is tartott egy rövid búcsúztatót, amiben a következőket mondta:  
„Téged nemcsak a szüleid reményével zárt be a koporsóba a végzet, hanem a sokakéval, ezzel a városéval. Míg a szellemmunkába hajtotta kezed életerõit, toll volt benne, toll, hogy felrázd ezt a várost, a Jászságot, közelebbi fajtádat,  mert  fájt  neked,  hogy  az  egyik  legnagyobb  magyar  szellemóriás  jóslata  be  akar  rajta  teljesedni. Nem hitted, nem akartad elhinni, nem egyezhettél bele és Te megindítottad az UGART, hogy legyen egy terület, egy eszköz, egy mód, amelyben azok, akik Veled együtt aggódtak ennek a szűkebb fajnak műveltségéért, szellemi és anyagi fejlõdéséért, jövõjéért és életéért, mindenki elé vetítsék meglátó és felrázó gondolataikat. Akartad, hogy fajtád erõsödjön szellemében nagyobb, gazdagabb, hatalmasabb legyen. Ezt akartad, de valahol mást akartak. És a te ifjú kezedben megállt a toll és te elmégy közūlünk, de csak a tested. A szellemed, az akarásod itt marad. Isten veled! Legyen neked könnyū a föld, álmod nyugodt, mert reményed és akarásod megvalósul.”  
A Tanítóképzői zenekar gyászindulóval szerepelt a nagy részvéttel övezett búcsúztatáson. Jelen voltak bajtársai, és sokan, akik ismerték, szerették.  

Írásai:   
1036-tól a Jász Hírlapban már rendszeresen publikált
Ugar – 1941. dec. TESTVÉREIM c. vezércikk
Ugar – 1942. Jean Giono – Örömmel élni – könyvismertetés
Ugar – 1942. Ponyva és álirodalom
Ugar – 1942. Az idei húsvét
Még hasonló írások követték volna, de ifjú élete sajnos félbeszakadt. Kollégái, barátai folytatták felvilágosítói munkáját és éveken keresztül megemlékeztek róla. Ifj. Fecske Sándor – szerintük is Ady Endrének a következö szavait tartotta útmutatójának:  
„Nagyot végezni mégis mi jövünk,
Nagyot és szépet, emberit s magyart!“
Már  jómódú  nagyapjának  –  Fecske  János  (1850–1922)  –  malom  és  gőzfürdő  tulajdonosnak  is elévülhetetlen érdeme volt Jászberény kultúrális és gazdasági fejlődésében. T.k. nagylelkű mecénása volt a városi gimnáziumnak. Feleségével – Sárközy Erzsébettel (1851–1935) egy jutalomalapítványt hoztak létre, aminek kamatait gimnáziumi ösztöndíjra ajánlottak fel. Ezt mindig egy jó tanuló, jó magaviseletű diák kaphatta meg. Nagy összeggel támogatták a világháború jászberényi hadviselöit is.
 
Források:
Állami Gimnázium, Jászberény, 1932 | Arcanum Digitális Tudománytár
Állami Gimnázium, Jászberény, 1932 | Arcanum Digitális Tudománytár
https://adt.arcanum.com/hu/view/OrszagosMagyarSajtokamaraEv-
konyve_1941/?query=Fecske%20Sándor&pg=171&layout=s
A Magyar Sajtó Évkönyve 1939 (A Sajtó Könyvtára 19. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár
https://adt.arcanum.com/hu/view/HonvedsegiKozlony_1941_sze-
melyes/?query=Fecske%20Sándor&pg=878&layout=s
Lollok Andrea szíves közlései – jászberényi Könyvtár  
Foto és néhány adat: Kiss Erika Erika – A Fecske, Sorbán és Gyila családok történetéről 2009
Lejegyezte: Sárközy Ágnes

KOCSIS ISTVÁN



KOCSIS ISTVÁN
(1883–1955)
római katolikus pap
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Sztopkó (Zemplén megye), 1883. 01. 31.
Tanulmányai: Papi szeminárium, Eger; pappá szentelték: 1905. 06. 29.
NYELVISMERET: tót (szlovák), cseh, latin, német
MUNKAHELYEI:
1905–1920 között káplán és hitoktató: Fegyvernek, Bükkszenterzsébet, Diósgyőr, Diósgyőr-Vasgyár, Jászberény; (1914-től 1918-ig harctéren tábori lelkész); 1920 és 1946 között plébános Gávavencsellőn; rakamazi kerületi esperes; 1946– 1955 között plébános Jásztelken.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: A Római Legényegylet elnöke volt Jászberényben.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Jászberényben a kommün történetét rögzítette.
FŐBB MUNKÁI:
Kocsis István: Az ellenforradalmár Jászberény a kommün alatt. In: Egri Egyházmegyei Közlöny. 1919. 11. 26. 89–96. p.
Írásai jelentek meg az Egri Egyházmegyei Közlönyben az 1908., 1909., 1913., 1914–1915–1916. évfolyamokban.
A Jász Hírlap folytatásokban közölte a háborús emlékeit.
ELHUNYT: 1955-ben.
 
Forrás:
Dr. Suba Györgyné: Isten Országának munkásai Jászberényben. 2015.

kőhalmi HORVÁTH PÉTER


kőhalmi HORVÁTH PÉTER
(1756–1829)
jászkun kerületi jegyző, nádori alkapitány, a Jászkunság első történetírója
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászjákóhalma, 1756. 02. 19.
Tanulmányai: elemi iskola, Jászjákóhalma; gimnázium, Eger; 1776-ban belépett a kegyesrendi rendbe Nagykárolyban (egészségi állapota miatt megvált a rendtől); jogi tanulmányokat folytatott.
NYELVISMERET: latin, német
MUNKAHELYEI: Jászberényben vicenótárius, másodjegyző (a Szent Ferenc-rend jogi megbízottja), jászkun kerületi vicenótárius, első nótárius, főpénztáros, a jászberényi nemzeti iskolák felügyelője, a királyi gimnázium igazgatója, nádori alkapitány
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Mint a kerületi iskolák felügyelője és a gimnázium igazgatója kutatta a jászkunokra vonatkozó dokumentumokat. Latin nyelven írta meg az A Commentacio de intitiis, ac Majoribus Jazygum et Cumaronum eurumqne constitutionibus című könyvét, melyet a kerület költségén 1000 példányban jelentettek meg. Elkészítette kiadott könyvének magyar nyelvű, átdolgozott változatát, majd megjelentette. E könyvét „A Jászságért” Alapítvány 1994-ben reprint kiadásban megjelentette.
FŐBB MUNKÁI:
  • A Commentacio de intitiis, ac Majoribus Jazygum et Cumaronum eurumqne constitutionibus
  • Értekezés a kunoknak és jászoknak eredetükről, azoknak régi és mostani állapotjokrul. 1823. Reprint kiadás 1994.
ELHUNYT: 1829. 02. 24. A jászberényi főtemplom kriptájában helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
Sugárné Koncsek Aranka: Jász történelmi arcképcsarnok. 2003.

KOMÁROMY JÓZSEF



KOMÁROMY JÓZSEF
(1901–1973)
helytörténész, a Jász Múzeum igazgatója
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászberény, 1901. 05. 21.
Tanulmányai: elemi iskola és gimnázium, Jászberény; Iparművészeti Főiskola, Budapest (szakképzett nyomdász, grafikus); egyetem, jog és államtudományi szak, Kolozsvár
MUNKAHELYEI: tisztviselő, Jászberény; irodavezető, Állami Operaház; szabadművelődési titkár, Közoktatási Minisztérium; tisztviselő, Állami Biztosító, Budapest; a Jász Múzeum igazgatója, Jászberény; múzeumigazgató, Kecskemét; a Hermann Ottó Múzeum igazgatója, Miskolc; a Borsod Megyei Múzeumi Szervezetek megyei múzeumigazgatója.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: A régészet iránt már diákkorában érdeklődött. A múzeum mellett szerveződő helytörténeti kutatógárda vezéregyénisége volt. Szerkesztette a Jászság c. folyóiratot. A Jász Hírlap közölte a jász múltat feltáró cikkeit. Érdeme a két múzeumi évkönyv kiadása. Foglalkozott a város településtörténetével. (Korabeli térképeket hasonlított össze a város településfejlődését vizsgálva.)
FŐBB MUNKÁI:
  • Az ezeresztendős Lehel kürt. (A Jász Hírlap közölte folytatásokban.)
  • József nádor Jászberényben. (A Jász Hírlap közölte folytatásokban.)
  • Jász-Kunok félmillió forintja. (A Jász Hírlap közölte folytatásokban.)
  • Adatok Jászberény múltjából, Jászberény palánkvára és törökkori települése. (A Jász Múzeum alapításának 100. évfordulójára készült, torzón maradt.)
ELHUNYT: Budapest, 1973. 10. 26. Nyughelye a jászberényi Fehértói temetőben van.
 
Forrás:
Sugárné Koncsek Aranka: Jász történelmi arcképcsarnok. 2003.

KOVÁCS MIHÁLY



KOVÁCS MIHÁLY
(1867–1962)
római katolikus lelkész
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászkisér, 1867. 09. 29.
Tanulmányai: elemi iskola, Jászkisér; hat gimnázium Jászberény és Eger; szeminárium, Eger. Pappá szentelték: 1890. 06. 27.
NYELVISMERET: latin, német
MUNKAHELYEI: káplán, Sáta, Jászfényszaru, Verpelét, Kunszentmárton; plébános, Jászszentandrás, Jászfelsőszentgyörgy
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Ő építtette a jászszentandrási templomot. Nyugdíjas éveiben a magyarországi harangok történetének felkutatásával foglalkozott. Jó kapcsolatot ápolt Rómer Flórissal. Az ő támogatásával végigjárta Nagy-Magyarország jelentősebb településeit, ahol a harangokról leírást, sőt esetenként rajzokat készített, amelyeket könyvbe szerkesztett. Ebben megörökítette Jászapáti, Jászberény, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás első világháború előtti harangjainak adatait is.
FŐBB MUNKÁI:
  • A harang. Budapest, 1919.
ELHUNYT: 1962. 02. 01. A jászberényi Fehértói temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
Suba Györgyné: Isten Országának munkásai Jászberényben 1546–2015. 2015.

léczfalvi GYÁRFÁS ISTVÁN


léczfalvi GYÁRFÁS ISTVÁN    
(1822–1883)
jogász, táblabíró, történész, az MTA levelező tagja
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Dömsöd, 1822. 07. 17.
Tanulmányai: elemi iskola és gimnázium, Kiskunhalas; jogi tanulmányok, Debrecen; ügyvédi oklevél, Pest
MUNKAHELYEI: Ügyvédgyakornok, Kiskunhalas; járási alkapitány, Kiskunfélegyháza; szolgabíró, Gödöllő; kerületi táblabíró, Kiskunhalas; királyi ügyész, Szabadka; ítélőtáblai rendes bíró, Budapest
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: A kiskunhalasi református egyház főgondnoka; az MTA levelező tagja; a Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Jogász hivatása mellett történeti kutatásokat is végzett. Fő szakterülete a jászkunok története, de nyelvészeti, régészeti emlékek feltárásai, vizsgálatai is foglalkoztatták. Emellett jogi, gyümölcsészeti és kertészeti írásai is megjelentek. A jászkunok története c. könyvét „A Jászságét” Alapítvány reprint megjelentette 1992-ben.
FŐBB MUNKÁI:
 
Cikkei, tanulmányai olvashatóak a Fővárosi Lapok, a Vasárnapi Ujság, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, a Halasi Újság című lapokban.
ELHUNYT: 1883. 07. 16. Kiskunhalason helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%A1rf%C3%A1s_Istv%C3%A1n_(t%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz)

LIPPAY LAJOS



LIPPAY LAJOS
(1840–1905)
római katolikus lelkész
 SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Miskolc, 1840. 08. 20.
Tanulmányai: elemi iskola, Miskolc; gimnázium és a szeminárium, Eger Pappá szentelték: 1864
NYELVISMERET: német, francia, latin
MUNKAHELYEI: káplán, Detk, Harsány, Bátor, Kerecsend; hittanár, Kisvárda, Jászberény (1876–1882 között gimnáziumigazgató); plébános, Jászalsószentgyörgy, 1884–1905.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: A Magyar Történeti Társaság és a Tanbizottság rendes tagja, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törvényhatósági és Népnevelési Bizottságának, az Országos Középiskolai Tanáregyletnek, a Természettudományi- és Történelmi Társulatnak, a Magyarországi Kárpát Egyesületnek a tagja. Jászberényben az iparos társadalom tiszteletbeli tagja, az Iparossegédek Társulatának rendes elnöke. Tagja volt még a városi közegészségügyi szakosztálynak. A jászberényi legényegylet alapítója.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Iskolatörténet Jászberényben, községtörténet Jászalsószentgyörgyön.
FŐBB MUNKÁI:
  • Jász-Alsó-Szent-György község történeti vázlata és templomának századik évfordulója. Jászberény, 1893.
  • Szerkesztette a jászberényi gimnázium értesítőjét 1876–1883 között.
ELHUNYT: 1905. 08. 02. Porhüvelyét, a jászalsószentgyörgyi temetőben helyezték örök nyugalomra.
               
Forrás:
Suba Györgyné: Isten Országának munkásai Jászberényben 1546–2015. 2015.

MISI ÉVA


MISI ÉVA
(1921–2013)
óvónő, kézimunkaszakkör-vezető, tervező            
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászberény, 1921. 12. 24.
Tanulmányai: elemi és polgári iskola – Érseki Leánynevelő Intézet, Jászberény; óvónő – Dolgozók Óvónőképzője (Tanítóképző), Jászberény; népi díszítőművészeti oktató – Jászberényi Tanítóképző Főiskola
MUNKAHELYEI: Kiss Ernő Úti Óvoda, Petőfi Úti Óvoda, Jászberény
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: A Fejér Mária Népi Díszítőművészeti Szakkör vezetője 1983–1999 között. A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének alapító tagja Jászberényben, 2000–2013; a jászberényi Nagyboldogasszony-főtemplom Rózsafüzér Társulatának tagja gyermekkorától haláláig. A Ferences III. rend tagja.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: A jász hímzésvilág felkutatása és átmentése, a népi díszítőművészet értékeinek oktatása, a népi díszítőművészeti táborok, kiállítások állandó szervezője.
FŐBB MUNKÁI:
  • Misi Éva – Szabó Pál Antalné: Jászsági szűcsminták textíliákon. 1998
  • Misi Éva – Szabó Pál Antalné: Jászsági szűcsminták textíliákon. (2., bővített kiadás) 2009
KITÜNTETÉSEI: Kiváló Óvónő; Pedagógus Szolgálati Emlékérem; a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének Érdemes munkáért kitüntetése; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Művészeti díj, 1998; Pro Urbe Jászberény, 2010; és még 15 oklevél és különböző szintű elismerés.
ELHUNYT: 2013. 07.18. Jászberényben a Szent Imre temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
Dr. Suba Györgyné: Évikénk – Emlékkönyv Misi Éva kilencvenedik születésnapjára. 2011 (kézirat, 200 oldal)

MISKOLCZY BARNA



MISKOLCZY BARNA
(1936–1990)
szakoktató
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Szolnok, 1936. 07. 11.
Tanulmányai: gimnáziumi érettségi, kisállattenyésztő, kertészeti szakmunkás
MUNKAHELYEI: Jászapáti Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet, szakoktató
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: A Kisállattenyésztők Szövetségének helyi elnöke
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TERÜLETE: Jászapáti mezőgazdasággal kapcsolatos emlékek, és mezőgazdasági üzem története.
FŐBB MUNKÁI:
  • A kenyér története, kenyérsütés Jászapátin. In: Vallomások, egy eltűnő világ emlékei. 2009. 330. o.
  • A Jászapáti Velemi Endre Mg. Tsz 25 éves története. 1974. (kéziratban)
KITÜNTETÉSEI: A nyúltenyésztés területén számos szakmai díj, oklevél, elismerés birtokosa.
ELHUNYT: Jászapáti, 1990. 07. 06. A jászapáti temetőben helyezték örök nyugalomra.

MOLNÁR ISTVÁN



MOLNÁR ISTVÁN
(1924–2011)
tanár, iskolaigazgató
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jásztelek, 1924. 12. 20.
Tanulmányai: elemi iskola, Jásztelek; polgári iskola, Jászberény; tanítóképző, Jászberény (népiskolai tanító); tanárképző, magyar–történelem–orosz nyelv és irodalom szak; alapfokú népzenei tanfolyam; KRESZ szakoktatói vizsgabizonyítvány; művelődéspolitikai speciális tagozat
NYELVISMERET: orosz, eszperantó
MUNKAHELYEI: ált. isk. tanító, tanár, iskolaigazgató: Jászapáti, Jászszentandrás 
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: tanácstag, végrehajtó-bizottsági tag, tanácselnök-helyettes, a Hazafias Népfront titkára, a Pedagógusok Szabad Szakszervezetének járási titkára, az MHSZ községi szervezetének elnöke, a Nyugdíjas Férfi Klub tagja, községi önkormányzati képviselő (1994–1998), a Jászok Egyesületének tagja.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: A Jászság, Jászapáti, Jászszentandrás, Jásztelek története
FŐBB MUNKÁI:
  • Szólások és közmondások Jászszentandráson és környékén. 1993 (Hatvan év gyűjtőmunkájának egyik legszebb eredménye – a megyei pályázaton kiemelt első díjat nyert.)
  • Adj király, katonát! Népi gyermekjátékok Jászszentandrásról. 1995
  • Népi játékok Jászszentandráson. (második, bővített kiadás) 1995
  • 1946-tól több száz kisebb-nagyobb írása jelent meg helyi és országos lapokban, szakmai folyóiratokban, könyvekben.
  • Tanulmányok, cikkek száma: 43
  • Számos pályamunka
Gyűjtötte a paraszti élet szokásait, hagyományait, tárgyi világának emlékeit. Gyűjtései során egyre hangsúlyosabb szerepet kaptak: énekes-táncos gyermekjátékok, felnőttek játékai, bandázás, pendzsom, népdalok, népballadák, szólások, közmondások, népmesék, tréfás és igaz történetek, jeles napokhoz és az emberi élet fordulóihoz fűződő szokások. Gyűjtéseit folyamatosan publikálta. Az 1960-as években egyik megteremtője volt a jászsági honismereti mozgalomnak. Gyűjtéseinek – tanulmánnyá formált – anyagával rendszeresen és igen eredményesen szerepelt megyei és országos néprajzi pályázatokon.
KITÜNTETÉSEI:
Szocialista Kultúráért Díj 1954; Társadalmi munkáért arany fokozat 1976; Kiváló Pedagógus 1985; Csete Balázs Emlékplakett 1991; Sebestyén Gyula Emlékérem 1994; Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért Díj 1995; Jászságért Díj 1998.
ELHUNYT: 2011. 06.  26. A jászszentandrási temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
Jászságért Díjasok 1992–2009. 2010.

MUHORAY GYÖRGY



MUHORAY GYÖRGY
(1948–2005)
mérnök
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Tiszapüspöki, 1948. 01. 25.
Tanulmányai: Gábor Áron Általános Iskola, Kocsér; Piarista Gimnázium, Kecskemét; Pollack Mihály Műszaki Főiskola, Baja, vízellátás-csatornázás szak
MUNKAHELYEI: UVA Tervező Vállalat, Budapest; polgármesteri hivatal, Jászberény: az építési osztályon, majd a kulturális és sport osztályon főtanácsos, szakreferens; 1995-től a Jász Múzeum munkatársa
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: a Jász Múzeumért Alapítvány egyik kurátora; egyik újraalapítója volt a Kocséri Népkörnek; a Jászok Egyesülete Ügyvivői Testületének tagja; a Palotásy János Kórus elnöke; a Városvédő és Szépítő Egyesület tagja; a gróf Apponyi Albert Alapítvány alapító kurátora; a Jász Világtalálkozók ötletgazdája és az I. Jász Világtalálkozó főszervezője. Szervezőmunkája révén alakult meg az Elszármazott Jászok Siófoki Baráti Köre, a Jászok Egyesületének tagszervezete.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: A Jászság, Jászapáti, Kocsér és Jászberény története, civil szervezetek tevékenysége, a makfalvi Dósa család története
FŐBB MUNKÁI:
  • Kocséri olvasókönyv. I. kötet. 1991
  • A makfalvi Dósa nemzetség jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai. I–II. kötet. 2001
  • Kocsér történeti kronológiája. 1993
  • Kocsér a sajtó tükrében, 1877–1946. 1991
  • Kocséri Népkör története. 1988
  • Kocséri egyletek, egyesületek története. 1993
  • Palotásy János Vegyeskar története. (kézirat, befejezetlen) 2002
  • Találós kérdések és közmondások. Az oszét mesék és mondák. Az oszét nép hitvilága. Kis oszét nyelvtan munkái torzón maradtak… (Wirth Lajossal közösen kutatták.)
  • Jászkun tisztségviselők 1745–1876 között. (befejezetlen)
Publikációk:
Rendszeresen jelentek meg írásai a Redemptioban, a Berényi Kármentőben, a Jászsági Évkönyvben. A
Kocséri Híradó alapítója, főszerkesztője; a Berényi Kármentő és a Redemptio c. folyóiratok alapító főszerkesztője. Újraindította a Jászsági Füzetek sorozatot; a Balatoni polgár című, kéthetenként megjelenő polgári körök ingyenes lapjának főszerkesztője, a https://anzdoc.com/a-kocseri-onkormanyzat-lapjab95f1f9dbdb7c3d146c1853e04694ae...  honlap alapítója. Létrehozta Siófokon az Extra Jazygiam c. lapot.
KITÜNTETÉSEI: Kocsér Díszpolgára 2001
ELHUNYT: 2005. 01. 04., Siófokon. Végső nyughelye a kocséri temető családi sírboltjában van.
 
Forrás:
Dr. Dobos László: A magunk útján. 2000.
Hortiné dr. Bathó Edit: Búcsú Muhoray Györgytől. In: Redemptio, 2005. február 2. o.
http://epa.oszk.hu/02200/02295/00013/pdf/EPA-02295_Jaszsagi_Evkv_2005_wirth.pdf

nagypalugyay és bodafalvi ifj. PALUGYAY IMRE


nagypalugyay és bodafalvi ifj. PALUGYAY IMRE
(1818–1866)
császári tanácsos, alispán, földrajzi író, jogtörténész, statisztikus, történetíró, az MTA levelező tagja
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Mád, 1818. 10. 06.
Tanulmányai: piarista gimnázium, Sátoraljaújhely; bölcselet, Rozsnyó; jog, Kassa. Ügyvédi vizsga: 1840.
NYELVISMERET: latin, német
MUNKAHELYEI: patvarista (segédjegyző) Zemplén, majd Borsod vármegyében; a Magyar Királyi Helytartótanács gyakornoka; a Királyi Könyvbíráló Főhivatal tollvivője; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja; statisztikai hivatali munkatárs. Rövid ideig részt vett a szabadságharcban. A Polgári Közigazgatás tanulmányi osztályának titoknoka; a budapesti főispánság titkára, majd ugyanitt kerületi tanácsos. 1858. január 10-től császári tanácsos címmel a Császári és Királyi Magyar Helytartótanács pozsonyi osztályán titkár.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: A jászok szempontjából különösen a Jász-Kun kerületek s Külső Szolnok vármegye leírása jelentős. A rendi társadalomból a polgári társadalomba való átmenetet rögzítette. Adatait a saját korából a legpontosabban és legmegbízhatóbban közli. Forrásértékű mű! Hasonmás kiadására „A Jászságért” Alapítvány vállalkozott 1993-ban.
FŐBB MUNKÁI:
  • Ügyvédek. Korszerű tervezetek ezek ügyében. 1841
  • Werbőczy István életrajza. 1842
  • Megye-rendszer hajdan és most. Törvény-történet-oklevelek s egyéb rokon kútfők után előadva, négy kötetben. 1844–1848
  • Történeti vázlatok Dalmatiának hazánkhozi viszonyairól. 1852 (akadémiai székfoglaló)
  • Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leírása. I–IV. 1852–1863
  • Jász-Kún kerületek s Külső Szolnok vármegye leírása. 1854. Reprint kiadás: 1993
ELHUNYT: Kispalugya, 1866. 12. 07. Itt helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
Szabó László: nagypalugyay és bodafalvi ifj. Palugyay Imre és munkássága. In: Palugyay Imre: Jász-Kún kerületek s Külső Szolnok vármegye leírása. Reprint kiadás 1993.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Palugyay_Imre_(statisztikus

PIFFKÓ JÁNOS


RÉDEI ISTVÁN



RÉDEI ISTVÁN
(1926–1993)
nyomdász
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászberény, 1926. 09. 26.
TANULMÁNYAI: kézi szedő, majd gépi szedő nyomdaipari szakmunkás, gépipari technikum
NYELVISMERET: német (Élete végéig tanulta még a latint, a „deákos” latint, hogy értse a tanulmányozott régi dokumentumokat.)
MUNKAHELYEI: Pesti nyomda, Jászberény; Terv nyomda, Budapest; Szolnok Megyei Nyomdaipari Vállalat, Jászberény. (A Lehel Hűtőgépgyár a nyomdát 1969-ben vette át, ahol 1971–1986 között üzemvezető.)
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: A Jászberényi Városi Tanács tagja, a Műemléki albizottság elnöke, a jászberényi Múzeumbaráti Kör tagja, a Jászsági Füzetek szerkesztő bizottságának tagja Nagy Józseffel és Tóth Jánossal. (Fiatal korában a helyi színjátszó kör és a Palotásy János kórus tagja volt az 1970-es évek elejéig.)
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: a jászsági nyomdák története, a jászsági újságok története, a Jászság a török hódoltság idején, jászok a Rákóczi szabadságharcban, a jászok és a Jászság szerepe a Tanácsköztársaság idején (A továbbiak egyben kötődnek főbb munkáihoz.)
FŐBB MUNKÁI:
  • Jászok és kunok az 1848/49-es szabadságharcban. 1989
  • Jászberény műemlékei. 1992         
  • Műemlékeink nyomában 20 részben, folytatásokban. In: Jászkürt 1991­1992 közötti számokban.
KITÜNTETÉSEI: Munka Érdemrend ezüst fokozat, 1986; Kiváló Munkáért kitüntető jelvény, 1983; A Gépipar Kiváló dolgozója, 1976; Társadalmi Munkáért kitüntetés; Érdemes Társadalmi munkás
ELHUNYT: Jászberény, 1993. 03. 21. A jászberényi Új temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
Dr. Rédei István közlés

RÉZ KÁLMÁN



RÉZ KÁLMÁN
(1869–1946)
római katolikus lelkész, régész, muzeológus
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászladány, 1869. 09. 12.
Tanulmányai: elemi iskola, Jászladány; gimnázium, Jászberény; szeminárium, Eger. Pappá szentelték: 1892. 02. 25.
NYELVISMERET: latin, német
MUNKAHELYEI: káplán: Nagyiván, Bükkszenterzsébet, Recsk, Tiszanána, Füzesabony, Mezőkövesd, Eger; plébános: Sajógalgóc, Tiszapalkonya; tábori lelkész az első világháborúban; nyugdíjazása után káplán Jászberényben és a Jász Múzeum igazgatója
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: a Magyar Katonai Írók Köre levelező tagja
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Írói tevékenysége a nyugdíjazása után bontakozott ki. Régészeti, helytörténeti témákban készített dolgozatokat. Segítette a körülötte szorgoskodó helytörténeti kutatók csoportját. Népszerűsítette a Lehel kürtöt őrző Jász Múzeumot.
FŐBB MUNKÁI:
A Budapesti Hírlap, a Nemzeti Újság, a Magyarország c. lapokban tudósító volt. 1921-től a Jász Hírlap munkatársaként Toborzó álnéven 1944-ig rendszeresen közölte régészeti, helytörténeti s a római katolikus ünnepeket méltató színes, hangulatos cikkeit. Tevékenykedett a Hadtörténeti Múzeum szépészeti és régészeti szakosztályában.
ELHUNYT: 1946. 12. 31. A jászberényi Fehértói temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
Suba Györgyné: Isten Országának munkásai Jászberényben 1546–2015. 2015.

SÁROS ANDRÁS



SÁROS ANDRÁS
1912–1983
festőművész, rajzpedagógus, műemlékvédő helytörténész
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Kürt, (Komárom m., ma Szlovákia) 1912. október 18.
TANULMÁNYAI:
Elemi iskola: Kürt, Drégelypalánk, Balassagyarmat.
Középiskola: Balassi Bálint Gimnázium, Balassagyarmat.
Felsőfokú iskola: Iparművészeti Főiskola, grafikai szak, Budapest; Képzőművészeti Főiskola, rajztanári szak, Budapest; középiskolai rajztanár.
NYELVISMERET: latin, olasz
MUNKAHELYEI:
Gimnázium, Dunaszerdahely, Lehel Vezér Gimnázium, Jászberény, középiskolai tanár; Tanítóképző Főiskola, Jászberény, főiskolai tanár, tanszékvezető.
TÁRSADALMI, KÖZÉLETI TEVÉKNYSÉGE: Festőművész, műemléki és helytörténeti kutató. A Művészeti Alap, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, és annak Jászberényi Munkacsoportja, valamint a jászberényi Városi Tanács tagja; a jászberényi Műemléki Albizottság titkára.
HELYTÖRTÉNETI, KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK:
  • A jászberényi főtemplom – szovjet hadsereg által 1956. november 4-én – lelőtt, majd leégett tornya sorsának naplószerű rögzítése írásban, rajzokkal, akvarell festményekkel, fotókkal, és a torony ideiglenes, majd 1968-as, eredeti formájában történő műemléki helyreállításában való meghatározó közreműködése. (A napló másolatát, az eredeti rajzokat és akvarell festményeket a művész családja 1992-ben, a róla elnevezett Sáros András Közalapítványnak adományozta. 2007-ben ez az anyag a Jász Múzeum birtokába került.) 
  • Jászberény legkiemelkedőbb műemléke, a jászberényi főtéren álló, a Nagyboldog-asszonyról elnevezett főplébánia templom, (nagytemplom, főtemplom) történetének kutatása, kiadásra kész kéziratának elkészítése,1956–1983
  • Jászberény műemlékei, emlékművei, emléktáblái, 1970–1971
  • A jászberényi honvéd emlékmű története, 1972
  • A jászberényi ferences templom történetének kutatása, kiadásra kész kéziratának elkészítése, 1977–1979
FŐBB MUNKÁI, PUBLIKÁCIÓK, KIÁLLÍTÁSOK:
  • Sáros András: Jászberény műemlékei, emlékművei, emléktáblái, 1971. 1973.
Helytörténeti ismertetés Sáros András Miklós grafikusművész rajzaival. A stencilezett kiadvány a Jászberényi Városi Tanács VB. és a Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága kiadásában jelent meg.
  • Sáros András: A jászberényi honvéd emlékmű története, 1972.
Az Országos Műemléki és Múzeumi hónapban díjazott pályamű a Városi Járási Könyvtár értesítőjében jelent meg.
  • Sáros András: Rajztanulás-rajztanítás, Jászberény, 1972.
IX. változatlan kiadás: Tankönyvkiadó, Budapest, 1987.
  • Sáros András: Eltűnt a Serház, Szolnok Megyei Néplap, 1972.
  • Gótikus ablak a XV. századból, Szolnok Megyei Néplap, 1973.
  • Sáros András: Pollack Mihály szerepe a jászberényi főplébánia templom tabernákulumának készítésében, Jász Múzeum Jubileumi évkönyv, 1974.
  • Sáros András: Újabb adatok a jászberényi volt Ferences Templom történetéhez, Műemlékvédelem, 1974. 2. sz.
  • Sáros András: Újabb adatok a jászberényi főtemplom építéstörténetéhez, Építés-, építészettudomány 7. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975.
  • Sáros András: A Jászberényi Ferences Templom újabban megtalált gótikus részei, Műemlékvédelem, 1978.09.03.
  • Egri Mária: Sáros András 1912–1983, kismonográfia a festőművész, rajzpedagógus, helytörténész életművéről, 1992 májusában, a Jász Múzeumban rendezett emlékkiállítás alkalmából jelent meg.
  • Sáros András: A jászberényi Főtemplom története, 2002.
Az eredeti kézirat alapján, Sáros László újabb fotóival, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Jászberényi Csoportja kiadásában jelent meg.
  • Sáros András: A jászberényi ferences templom története, 2004.
Az eredeti kézirat alapján, Sáros László újabb fotóival, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Jászberényi Csoportja kiadásában jelent meg.
  • Jászberény műemlékei, 2006. (Az eredeti 1971-es kiadás alapján, Sáros András Miklós grafikusművész rajzaival és Sáros László fotóival, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Jászberényi Csoportja kiadásában jelent meg.)
 
MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGE:
Önálló kiállításai életében:
1961. Szolnok, Szigligeti Színház
1965. Jászberény, Lehel Vezér Gimnázium
1972. „Az Alföld arca” – Balassagyarmat, Érsekvadkert
1974. Nagykőrös (Makay Józseffel), Tokaj, Szerencs
1975. Nyírbátor
1976. Jászberény
Csoportos kiállítások életében:
1952. Tavaszi Tárlat, Budapest, Műcsarnok
1953. Jász táj – jász ember, Jászberény, Jász Múzeu
1954. A vidéken élő képzőművészek kiállítása, Budapest, Ernst Múzeu
1955. Vidéken élő képzőművészek kiállítása II., Budapest, Nemzeti Szalon
1956. Jászsági Képzőművészek Kiállítása III. Jászberény, Jász Múzeum
1958. Jászsági festőművészek képkiállítása, Jászberény
1959. Budapest, Ernst Múzeum; Szolnok, Jászberény
1960. Szolnok, Jászberény;
1961. Békéscsaba, Szolnok
1962. Békéscsaba, Szolnok
1963. Szolnok, Jászberény
1964. Tavaszi és Téli Tárlat, Szolnok
1965. Debrecen, Jászberény, Baja, Szolnok
1966. Szolnok, Baja, Kecskemét
1967. Jászberény
1968. Szolnok, Jászberény
1969. Szolnok
1970. Jászberény, Kecskemét, Szolnok
1971. Békéscsaba, Szolnok, Kecskemét, Jászberény
1972. Baja, Pécs, Szolnok
1973. Szolnok, Kecskemét
1974. Baja, Szolnok
1975. Kecskemét, Mezőtúr, Jászberény, Pedagógus Képzőművészek VII. Országos  Kiállítása, Budapest; Szolnok
1976. Nyári Tárlat, Téli Tárlat, Szolnok
1977. Szolnok;
1978. Szolnok, Kecskemét, Szolnok
1979. Szolnok, Kalocsa, Jászberény
1980. Kalocsa, Szolnok, Jászberény, Szolnok
1981. Szolnok, Mezőtúr, Szolnok
1982. Szolnok, Kecskemét
1983. „Évfolyamtársak kiállítása 1933–38.” Tokaj, Tokaji Galéria
KITÜNTETÉSEI: Székely Bertalan emlékérem, 1975; (posztumusz) Jászberény Díszpolgára, 2003
ELHUNYT: 1983. július. 1-jén, Jászberényben. A Fehértói temetőben helyezték örök nyugalomra.
Halála utáni kiállítások, megemlékezések:
1992. Emlékkiállítás, Jászberény, Jász Múzeum
1992. Lehel Vezér Gimnázium Iskolagalériája, kiállítás a jászberényi Nagytemplom 1956-ban leégett tornyáról és annak helyreállításáról készített műveiből
1993. Emlékkiállítás, Tokaj, Tokaji Galéria
2000. Csokonai Művelődési Ház, Bp. Rákospalota, Sáros András, Sáros András Miklós és Sáros László közös kiállítása
2001. Emlékkiállítás a Tanítóképző Főiskola Kollégiumában létrehozott Sáros András kiállítóterem megnyitása alkalmából
2006. Emlékkiállítás, Zsókavár Galéria, Bp. Rákospalota
2006. Emlékkiállítás, Jászberényi Városi Könyvtár Galériája, az 1956-os anyag a Nagytemplomról
2006. „A Hónap műtárgya”, Sáros András festménye a Hamza Múzeumban
2006. Sáros András-emléktábla avatása a Lehel Vezér Gimnázium falán, Máté György szobrászművész műve;
2008. Emlékkiállítás, Jászberény, Jászkürt Fogadó;
2012. Emlékkiállítás a művész születésének 100. évfordulója alkalmából, Újpest Galéria, Budapest;
2015–2018 között, minden októberben „A hónap műtárgya” a Szikra Galériában: Sáros András festőművész egy-egy festménye

Forrás:
Egri Mária: SÁROS ANDRÁS 1912–1983, kismonográfia, Jászberény, 1992.
A jászberényi Főtemplom története 2002.
A Sáros család archívuma
Tenkács Márta írásbeli közlése

SZIKSZAI GÁBOR



SZIKSZAI GÁBOR
(1911–1987)
tanár
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászapáti, 1911. 03. 10.
Tanulmányai: tanárképző főiskola, Szeged – magyar–történelem szakos tanár
NYELVISMERET: latin
MUNKAHELYEI: Jászapáti Központi Általános Iskola
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: a Vándorfy János Honismereti Szakkör tagja, a női csoport vezetője. A Vágó Pál Emlékház egyik alapítója, vezetője.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: A Jászság, kiemelten Jászapáti és Jászivány története, a népi, a paraszti élet hagyományainak megörökítése
FŐBB MUNKÁI:
Nyomtatásban megjelent munkái:
  • Honismereti olvasókönyv az „Én falum” − Jászapáti  történetéhez. 1980
  • Az „Én falum” negyven éve 1944−1984. 1984.
  • Vallomások, egy eltűnő világ emlékei Jászapátin és Jásziványon. 2010
A régi gyógyításokról. 217. o.
Halottas szokások. 492. o.
Farsang nálunk. 524. o.
                            Temetőink rövid története. 559. o.
Nyomtatásban nem jelent meg:
  • Jászapáti nagyközség története 1945−1969. (társszerző)
  • Kiskőröstől Segesvárig /Egy költői életút mérföldkövei – irodalmi összeállítás/
  • Petőfi nyomában … − irodalmi est forgatókönyve
  • Az olvasóvá nevelés lehetőségei az általános iskolában
  • A „Jásztej” üzem története (Országos III. díj)
  • Adalékok Jászapáti nagyközség 1971. évi krónikájához
  • Az Újszász − Jászapáti vasút építésének története
  • A helytörténeti kutatómunka eredményeinek felhasználása egy általános iskola összehangolt hatásrendszerében
  • Adalékok a jászsági (jászapáti) paraszt és munkásmozgalom történetéhez
  • A jászapáti Vágó Pál helytörténeti emlékház megalakulása és működése
  • A jászapáti „nagykút” építésének története
  • Adalékok a Jászapáti Államilag Segélyezett Községi Polgári Leányiskola történetéhez (1906−1914)
  • Elmúlt időkből. A Velemi Mg. Tsz Helytörténeti szakköre tagjainak visszaemlékezései
  • Visszaemlékezések.  A Jászapáti „Velemi Endre” Termelőszövetkezet Honismereti Szakköre (Szerkesztette)
  • Jászapáti története írásban és képekben
  • Század eleji hírek, események a századvégi embereknek
  • Halottas szokások és hiedelmek Jászapátin
  • Gondolatok Jászapáti történetéből − előadásvázlat
  • Néprajzi csoport, etnokulturális csoport, táji csoport – előadásvázlat
  • A Jászság – előadásvázlat, Vágó Pál festőművész életrajza
  • Jászapáti és Vidéke és a Jász Újság Jászapátival kapcsolatos írásainak gyűjteménye
KITÜNTETÉSEI: A JAMBORE előkészítésében kifejtett JÓ MUNKÁÉRT elismerő és köszönő oklevél; KULTURÁLIS SZEMLE IPARI és KERESKEDELMI TANULÓK MŰVÉSZETI BEMUTATÓJÁN plakett; AZ OKTATÁSÜGY KIVÁLÓ DOLGOZÓJA; A SZOCIALISTA KULTURÁÉRT; a MUNKA ÉRDEMÉREM bronz fokozata; TÁRSADALMI MUNKÁÉRT kitüntető jelvény arany fokozata; TÁRSADALMI MUNKÁÉRT ezüst fokozata; TÁRSADALMI MUNKÁÉRT járó kitüntető jelvény; TÁRSADALMI MUNKÁÉRT kitüntető jelvény arany fokozata; Elismerő oklevél és plakett a HNF mozgalomban végzett odaadó munkájáért; HNF KIVÁLÓ TÁRSADALMI MUNKÁS jelvény; SZOLNOK MEGYEI TANÁCS KÖZMŰVELŐDÉSI DÍJA.
ELHUNYT: 1987. 04. 20. A jászapáti temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
http://vandorfy.hu/e-2-142-szikszai-gabor.html

UTASSY MIKLÓS



UTASSY MIKLÓS
(1925–2014)
tanár
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Kocsér, 1925. 11. 03.
Tanulmányai: elemi iskola, Kocsér; polgári iskola, Nagykőrös; tanítóképző Nagykőrös és Kiskunfélegyháza; tanárképző főiskola, Budapest, matematika– fizika szak; ELTE Bölcsészettudományi Kar, pedagógia szak
MUNKAHELYEI: 1946-tól Kocséron római katolikus iskolai kántortanító. Az államosítás után általános iskolai tanár, igazgatóhelyettes, majd újra tanár nyugdíjba vonulásáig.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: Több éven keresztül mint igazgatóhelyettes vezette a járási igazgatók munkaközösségét, alapította és vezette a ma is működő Kocséri Tehetséges Fiatalok Alapítványát. Több cikluson keresztül kocséri önkormányzati képviselő, majd alpolgármester volt. 1990–1994 között a Pest megyei Közgyűlés tagja, négy évig a Kocséri Híradó szerkesztője. Megálmodta és megszervezte 1996-ban a Kocséri Elszármazottak Találkozóját. A Jászok Egyesületének tagja volt.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Kocsér története a kezdetektől 2000-ig
FŐBB MUNKÁI:
  • A kocséri oktatási intézmények 25 éves története, 1945–1970
  • A közoktatás fejlődése. In: Antal Domokosné Kocsér története (1877–1977), 1977.
  • Kocsér története 1977–2000., 2000. (szerző)
KITÜNTETÉSEI: Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója; Pedagógus Szolgálati Emlékérem; Kocsér Községért Emlékérem; Kocsér Község Díszpolgára
ELHUNYT: Kocsér, 2014. 07. 10. Szülőfalujában, a kocséri temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás: Utassy Miklósné közlése

VÁNDORFY JÁNOS



VÁNDORFY JÁNOS
(1866–1912)
római katolikus lelkész                                                    
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Gyöngyös, 1866. 04. 01.
Tanulmányai: elemi iskola, Gyöngyös; szeminárium, Eger. Pappá szentelték: 1889
NYELVISMERET: latin
MUNKAHELYEI: káplán: Szihalom, Jászapáti; plébános: Bánhorváti, Kenderes
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Vaszary Kolos bíboros kezdeményezése nyomán írta meg a forrás értékű munkát, Jászapáti egyházának történetét.
FŐBB MUNKÁJA:
Jász-Apáthi Egyházának múltja és jelene. 1895
ELHUNYT: Kenderes, 1912. 02. 26. A kenderesi római katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
Molnárné Szikszai Klára: Urunk szolgálatában. 2007.
Sematizmus, 1890, 1891, 1892.

VÁRADI (VEREB) ZOLTÁN



VÁRADI (VEREB) ZOLTÁN
(1897–1983)
kántortanító
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászárokszállás, 1897.
Tanulmányai: elemi iskola, Jászapáti; gimnázium, Budapest; tanítóképző, Eger, kántortanítói képesítés
MUNKAHELYEI: Aktívan részt vett az első világháborúban, századosként szerelt le. Fél évig Tiszadobon tanított. 1919–1934 között kántor, 1934–1963 között tanító, történelem– és rajztanár, majd iskolaigazgató-helyettes Jászjákóhalmán. (Az 1950-es évek elején járási számadó igazgató is volt.)
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: 1963-ban alapította meg, és haláláig vezette a jászjákóhalmi Horváth Péter Honismereti Szakkört. 17 évig kórust vezetett, akikkel az ország több dalos versenyén szerepeltek eredményesen. Társadalmi tanácselnökhelyettes volt több évig.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK:
FŐBB MUNKÁI:
  • Adatok a jászjákóhalmi általános iskola történetéhez. 1958 (kézirat)
  • Váradi Zoltán: Jászjákóhalma története. 1980 (kézirat)
KITÜNTETÉSEI: Jászjákóhalma története c. munkájával megkapta a megyei honismereti pályázat első díját 1980-ban. Elsőként kapta meg a Jászjákóhalma községért kitüntetést 1981-ben.
ELHUNYT: Jászberény, 1983. 10. 17. A jászjákóhalmi temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
Fodor István Ferenc közlése

ZUPKÓ ÁGOSTON



ZUPKÓ ÁGOSTON
(1838–1889)
római katolikus lelkész
 
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: 1838
Tanulmányai: Egerben szentelték pappá 1861-ben.
MUNKAHELYEI: káplán: Aldebrő, Apátfalva, Jászdózsa, Jászfényszaru, Kunszentmárton, Jászberény, Jászdózsa, Gyöngyös; lelkész, plébános: Jászdózsa
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Tudósításokat küldött az Egri Egyházmegyei Közlöny részére szolgálati helyeinek fontosabb eseményeiről. Megírta Jászdózsa község történetét.
FŐBB MUNKÁI: Jász-Dósa község történeti leírása. Kandra Kabos szerkesztette. (Adatok az egri egyházmegye történetéhez) 1885–1886.
ELHUNYT: 1889. 02. 18. A jászdózsai temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
Forrás:
Suba Györgyné: Isten Országának munkásai Jászberényben. 2015.
Józsa László: Introibo ad altare dei. 2016.
http://lexikon.katolikus.hu/K/Kandra.htm
KAPCSOLAT

Jász Helytörténeti Kör
Székhely: 5100, Jászberény, Táncsics Mihály utca 5.
Telefon: +36-57/412-167; +36-30/265-2630
E-mail: subadoktor3@gmail.com
© jaszhelytortenet.hu, 2017

Készítette: Com&Com2005 Bt