Előttünk jártak

ANTAL DOMOKOSNÉ URBÁN ILONA
(1927–2018)
tanár, helytörténész

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Kocsér, 1927. 01. 02.
Tanulmányai: elemi iskola – Kocsér; Polgári Leányiskola – Nagykőrös; Angolkisasszonyok Tanítóképzője – Kecskemét; tanárképző főiskola – Budapest, magyar–történelem szak
MUNKAHELYEI: Kocsér, tanító, majd tanár, könyvtáros
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: a községi könyvtár vezetője; az Asszonykör alapító elnöke. Újraalapította a Kocséri Népkört, melynek előbb alelnöke, majd elnöke; a Jászok Egyesületének tagja.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Helytörténeti munkássága 1964-ben kezdődött, egy pályázatra szerkeszteni kezdte a Kocsér 20 év krónikáját. Kb. 8–10 pályázati munkát készített. Szorgalmasan kutatta a település történetét, Kocsér alapításának 100 éves évfordulójára elkészítette a település monográfiáját.
FŐBB MUNKÁI:

Kocsér története – Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből, 1977 (szerző)
Redszeresen jelentek meg írásai a Kocséri Híradóban.

KITÜNTETÉSEI: Alkotó Pedagógus 1965; Kós Károly emlékplakett 1989; Kocsér Községért Emlékérem és Emléklap 1999; Jászságért Díj 2007
ELHUNYT: 2018. 04. 15. A kocséri temetőben helyezték örök nyugalomra.

Forrás:
Jászságért Díjasok 1992–2009, 2010.

BAGI IMRE

BAGI IMRE
(1909–2008)
tanító

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászapáti, 1909. 09. 28.
TANULMÁNYAI: elemi iskola, gimnázium, Jászapáti; ipari iskola, Jászapáti – női szabó mester; tanítóképző, Jászberény és Balassagyarmat
MUNKAHELYEI: Jászapátin önálló női szabó; Jászapáti Főszolgabírói Hivatal; Jászapáti Ipartestület; Jászapáti Járási Tanács; jászapáti általános iskola; ipari iskola.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: Az Alkotmány Mg. Tsz színjátszó körében színdarabok rendezése, nyári táborok szervezése, és ezekben aktív részvétele; nagymamák és unokák részére fafaragó oktatás szervezése; felnőtt kézimunka tanfolyamok, szakkör vezetése a jász motívumok életben tartása és alkalmazása érdekében; fotószakkör vezetése.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: helyi kékfestő, szűcs, takács és szabók munkái; a ruházkodás; az Ipartestület története; a jász viselet; a kender és a len feldolgozása
FŐBB MUNKÁI:

Jászsági szűcs- és szűrhímzések
Ruházkodás története
Kékfestő Jászapátin
Kéziszövés fejlődése
A kender és a len feldolgozásának folyamata és eszközei
Az Ipartestület alakulásáról és működéséről Jászapátin

KITÜNTETÉSEI: Munka Érdemrend bronz fokozata; Szocialista Kultúráért kitüntető jelvény; az ifjúság között végzett eredményes munkájáért Miniszteri dicséret; Jászapáti Városért kitüntetés
ELHUNYT: Jászapáti 2008. 11. 17. A jászapáti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Forrás: Agócs Imréné Bagi Ilona közlése

BALLA FERENC

BALLA FERENC
(1948–2012)
főiskolai docens

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászapáti, 1948. 05. 12.
Tanulmányai: általános iskola, Jászapáti; szakközépiskola, Jászberény; egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, matematika-műszaki ism. és gyak. szak; kiegészítő történelem szak; ELTE BTK, tudományos szocializmus szak
MUNKAHELYEI: általános iskola, Jászapáti; Szent István Egyetem Főiskolai Kar, Jászberény
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: úttörőcsapat-vezető, szakszervezeti vezető a főiskolán
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Aktívan részt vett a Jászság helytörténeti kutatásaiban, 1986-tól a Jászság egyesületeinek, önszervező közösségeinek kutatásával foglalkozott. Főiskolai oktatómunkája mellett kibontakozott tudományos alkotó tevékenysége is. Elsőként dolgozta fel Rakovszky Iván, egykori belügyminiszter életrajzát, melyet több tudományos publikációban adott közre. Részt vett a tanítóképzős Történelem tanítás fejlesztése című programban, és elismert szaklapok adtak helyet írásainak.
FŐBB MUNKÁI:
Balla Ferenc – Wirth István: Egyletek, egyesületek a Jászságban 1867–1919. Eger, 1991
A Jász Újság újraalapítója, szerkesztője 1990-től 1994-ig.
A Jász Világ című, a főiskolán megjelentetett irodalmi magazin szerkesztője
KITÜNTETÉSEI:
Kiváló Munkáért kitüntető jelvény, 1987; A Jászságért ösztöndíj, 1995; A Főiskoláért kitüntetés, 2000; A Szent István Egyetem elismerő oklevele, 2000; Pedagógus Szolgálati Emlékérem, 2005.
ELHUNYT: 2012. 04. 09. Jászapátin helyezték örök nyugalomra.

Forrás:
Balla Ferencné közlése
http://users.atw.hu/jaszujsag/jaszujsag2012majus.pdf

belényesi BLÉNESSY JÁNOS

belényesi BLÉNESSY JÁNOS
(1886–1971)
tanítóképző intézeti tanár, helytörténész, a Jász Múzeum igazgatója

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Gyergyószentmiklós, 1886. 11. 26.
Tanulmányai: elemi iskola, Gyergyószentmiklós; gimnázium, Csíksomlyó; egyetem, Berlin, Budapest, Kolozsvár. Földrajz–történelem–testnevelés szakos tanár.
NYELVISMERET: német, latin, román
MUNKAHELYEI: tanítóképző intézet, Csurgó, Sárospatak, Jászberény; a Jász Múzeum igazgatója 1947 és 1950 között.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Jászberénybe érkezésének idején, 1929-ben, mint történész kezdte a helytörténeti munkásságát. Mint földrajz szakos figyelte a várost és a határát. Mint történelem szakos, nagy szorgalommal kutatta a levéltárakban, a múzeumban fellelhető dokumentumokat, korabeli hírlapokat, anyakönyveket és az akkor még meglévő Historia Domust. A múzeum körül csoportosuló nagynevű kutatógárdához tartozott. Az ismeretek birtokában megkezdte helytörténeti írásos tevékenységét.
FŐBB MUNKÁI:

Jászberény történelmi emlékei, 1933
Jászberény természeti viszonyai és élete, 1937
Jászberény életrajza a kiegyezés utáni évtizedekben, 1940
Jászberény iskolázásának és közművelődésének története a középkortól a XIX. század végéig, 1967

Rendszeresen publikált a Tanítóképző Intézet Értesítőjében, a Jász Hírlapban.
ELHUNYT: 1971. 05. 28. A jászberényi Fehértói temetőben helyezték örök nyugalomra.

Forrás:
Sugárné Koncsek Aranka: Jász történelmi arcképcsarnok, 2003.

CSETE BALÁZS

CSETE BALÁZS
(1893–1958)
etnográfus, rajztanár

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászkisér, 1893. 03. 15.
TANULMÁNYAI: Az elemi iskoláit Szolnokon, a tanítóképzőt Kiskunfélegyházán végezte. A Képzőművészeti Főiskolát Budapesten kezdte, de a háború közbeszólt, bevonult katonának. 1915-ben fogságba került, és csak 1920-ban térhetett haza. Ezután tanárként kezdett dolgozni, és 1921-ben megszerezte a polgári iskolai rajztanári oklevelét.
MUNKAHELYEI:
Miután tanulmányait befejezte, művészi pályára akart lépni. Mivel azonban édesapja megrokkant, az ő megsegítéséért vállalta el a tanári állást a csepeli polgári iskolában, ahol közel 25 évig oktatta a diákokat a rajz és a népi kultúra megbecsülésére. Egyidejűleg rajzait és festményeit kiállításokon is bemutatták.
1948-ban Jászárokszállásra került, majd 1949 őszén visszaköltözött szülőfalujába, Jászkisérre. Rajzot tanított a helyi általános iskolában.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK:
A magyar néprajz kutatásával az 1920-as évek második felében kezdett el foglalkozni. Több rajzát közölték az 1930-as évek néprajzi és népművészeti kiadványai. A Néprajzi Múzeumban őrzött erdélyi és jászsági, színezett és tusrajzainak száma közel ezerre tehető. Munkája során kapcsolatba került a kor vezető néprajzkutatóival is.
1942-ben adódott a lehetőség, hogy Kalotaszegen néprajzi gyűjtést folytasson. Ekkor már a rajzok készítésén és adatolásán túl egy-egy témakör teljes és szöveges feldolgozásával is foglalkozott. A legapróbb részletekre is kiterjedő rajzvázlatot készített az utcaajtókról és a fejfákról. A fafaragás vizsgálatáról és a népszokások, a népi vallásosság, a temetés témaköréből is gyűjtött adatokat. Nyárszót választotta a kutatás központjának. Többnyire gyalog járt át innen a szomszédos falvakba. A második világháború miatt azonban félbe kellett hagynia gyűjtőútjait. 1944-ben menekülésre kényszerült.
1953-ban egyéves szabadságot kapott, hogy gyűjtőmunkáját folytatni tudja. Kapcsolatban állt a Néprajzi Múzeummal és a Népművelési Intézettel. Rövid idő alatt gazdag és a néprajztudomány számára rendkívül értékes néprajzi anyagot sikerült feltárnia. Jászkiséri tartózkodása során a szülőfalujáról és a környékbeli jászsági településekről több száz rajzot készített.
1955-ben, nyugdíjba vonulását követően, a szolnoki Damjanich János Múzeumban dolgozott Kaposvári Gyula munkatársaként. Egészen haláláig folytatta a néprajzi gyűjtést és a rajzolást.
FŐBB MUNKÁI:
1945 előtt számos könyve látott napvilágot. Ezekben vizsgálta a néphagyomány és a népművészet feltárásának és a mindennapi életbe való eljuttatásának lehetőségeit.

Faluról-falura, házról-házra. 1939, második kiadás 1940
Emlékeim. 1940
Örök forrásoknál. 1942
Jászkiséri gyermekjátékok. 1957
Kalotaszegi fafaragások. 1990
Gyermekvilág a régi magyar falun. 1995

KITÜNTETÉSEI:
Kiváló tanár kitüntetést kapott élete munkájáért. 1992-ben Budapest XXI. kerületében a korábbi Ligeti Károly utcát a tiszteletére Csete Balázs utcára változtatták; ugyanitt, Csepelen, gimnáziumot neveztek el róla. Jászkiséren az általános iskola, a helytörténeti szakkör és a helytörténeti gyűjtemény viseli a nevét.
ELHUNYT: Jászkisér, 1958. február 24-én. Február 26-án a református templomban ravatalozták fel. A község lakossága elkísérte őt utolsó útjára a jászkiséri református temetőben.

Forrás:
Győri Jánosné Szentpéteri Julianna, Jászkisér, 2019.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Csete_Bal%C3%A1zs

Dr. FARKAS FERENC

Dr. FARKAS FERENC
(1931–2015)
főiskolai tanár

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászapáti, 1931. 11. 28.
Tanulmányai: elemi iskola, Jászivány; gimnázium, Jászapáti; egyetem, Szeged, magyar–német szakos tanár
NYELVISMERET: német, orosz
MUNKAHELYEI: Jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium; Jászberényi Tanítóképző Főiskola; Jászkürt, majd a Jászkürt Újság munkatársa.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: TIT Jászsági Szervezetének vezetője; KÉSZ-tag; szakszervezeti vezetőségi tag; Jászok Egyesületének tagja
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Földrajzi nevek gyűjtése, néprajzi hagyományok átmentése, nyomdatörténeti kutatás, újságírás
FŐBB MUNKÁI:

Jász-Nagykun-Szolnok megye földrajzi nevei (Jászberény földrajzi nevei) 1986
Magyar nyelv a tanítóképző főiskolák részére, 1988
Jászsági földrajzi nevek, 1989
Tulajdonnév-használatunk, 1992
Jász-Nagykun-Szolnok megye földrajzi nevei (Tiszazug) 1994
Pest-megye földrajzi nevei, 2002
Magyar névtani kutatások itthon és határainkon túl, 2004
A jászsági nyomdák krónikája 1867–1949, 2010
Feladatgyűjtemény a tanítóképzős főiskolai hallgatók magyar nyelv tanításához, 1985 (közös munka)
A gimnázium története, 1987 (közös munka)

Tanulmányok száma: 73
Több idegen nyelvű írását publikálták.
KITÜNTETÉSEI:
Az oktatásügy kiváló dolgozója 1976; Kiváló Munkáért 1978, 1979; Csűry Bálint emlékérem 1983; Urkunde – NDK 1984, 1985; Tanay Antal díj 1992; Pedagógus Szolgálatért emlékérem 1996; Pro Urbe Jászberény 1998; Kátai Gábor emlékérem 2001; Jászságért Díj 2004; Kiváló Ismeretterjesztésért emlékplakett 2004; Szent István Egyetemi Babérkoszorú ezüst fokozata 2004; Kiváló ismeretterjesztésért emlékplakett 2008; Jászberény díszpolgára 2011; Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért díj 2011; Jászapáti Városért 2015
ELHUNYT: Kecskemét, 2015. 04.23. Végső nyughelye a jászapáti temetőben van.

Forrás: Jászságért Díjasok 1992–2009, 2010.

Dr. GYŐRI GYULA

Dr. GYŐRI GYULA
(1921–2013)
gimnáziumi tanár

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászapáti, 1921. 02. 14.
Tanulmányai: elemi iskola és gimnázium, Jászapáti; Pázmány Péter Tudományegyetem, Budapest. Latin–olasz nyelv és irodalom szakos gimnáziumi tanár.
NYELVISMERET: olasz, latin, szlovák, német, orosz
MUNKAHELYEI: Jászapáti Állami Széchenyi István (később) Mészáros Lőrinc Gimnázium, tanár, három évtizeden át igazgatóhelyettes
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: szakszervezeti funkció; 1957–1958 között országgyűlési képviselő; Jászok Egyesületének tagja
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Latin nyelvű feliratok értelmezése, fordítói tevékenység, a klasszikus szerzők munkáinak magyarosítása, a Jász Múzeum latin nyelvű dokumentumainak fordítása.
FŐBB MUNKÁI:

Nota bene! 1989, 1991, 1995, 1999, 2002, 2008
Ariadné fonala, 1993, 1997
Omegától az alfáig, 2006
Tanulmányok száma: 18

Fordítások latinból:

A régi Róma napjai, 1968, 1998
Verseghy Ferenc műveiből több száz oldalnyi fordítás 1972–1987 között

KITÜNTETÉSEI:
Az oktatásügy kiváló dolgozója 1955; Szakszervezeti munkáért ezüst fokozat 1965; Munka Érdemrend bronz fokozat 1980; Jászapáti Díszpolgára 1998; Jászságért Díj 2003
ELHUNYT: Jászapáti, 2013. 10. 09. Nyughelye a jászapáti temetőben van.

Forrás:
Jászságért Díjasok 1992–2009, 2010.

Dr. HERBERT JÁNOS

Dr. HERBERT JÁNOS

hivatásos katona, huszártiszt, minisztériumi tisztviselő

Tanulmányai: A József Nádor Műszaki Egyetem Agrártudományi Karán szerzett diplomát.
NYELVISMERET: német
MUNKAHELYEI: hivatásos katona, huszártiszt volt a pécsi 8. huszárezredben. Az I. világháborút az orosz fronton harcolta végig. A trianoni békeszerződés után a hadsereg létszámát csökkentették, így a folyamőrség állományába került át, mert a folyamőrség létszáma nem számított bele a hadsereg létszámába. Jászárokszálláson 1925-ben a fiú polgári iskolában tanított testnevelést és természetrajzot. 1926-tól a Honvédelmi Minisztériumba került a becsületügyi osztályra.

HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: 1925-ben egy évre Jászárokszállásra költözött, mert Győrffy István néprajztudós javasolta neki, hogy írja meg Jászárokszállás monográfiáját. Ez volt a doktori értekezése.

FŐBB MUNKÁI:

Jászárokszállás nagyközség monográfiája, 1928

Dr. KALMÁR PÁLNÉ TAJTI KLÁRA

Dr. KALMÁR PÁLNÉ TAJTI KLÁRA
(1947–2017)
középiskolai tanár, iskolaigazgató

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászapáti, 1947. 09. 27.
Tanulmányai: általános iskola és gimnázium, Jászapáti; József Attila Tudományegyetem, magyar–francia szak, Szeged (1971), – közben a franciaországi Montpellier egyetemén a Francia Köztársaság ösztöndíjasa (1968); pedagógiai értékelési szak, Szeged (2001). Szakmai továbbképzések drámaelméleti, szakmódszertani, vallástörténeti és vezetőképző speciális tanfolyamokon, illetve négy nyáron egyhónapos franciaországi nyelvtanári továbbképzés. NYELVISMERET: francia, felsőfokon…
MUNKAHELYEI: Jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola, 1970-től tanár, 1979–2008 között igazgató.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: 2000-től Jászapáti város, illetve az egész Alsó-Jászság francia kapcsolatait koordinálta. A Jászapáti Vegyeskar és a kézimunkaszakkör tiszteletbeli tagja. Segítette a helyi kulturális közösségeket. A rejtvényfejtő klub tagja. Jászapáti város képviselő-testületének tagja 2010 és 2014 között.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Jászapáti oktatás- és művelődés története.
FŐBB MUNKÁI:

75 éves a jászapáti gimnázium. (Jubileumi évkönyv) 1986. (szerkesztő)
JNKSZ megyei Mészáros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola értesítője az 1987–1994-es évekről. 1994. (szerkesztő)
100 éves a jászapáti gimnázium. 2012. (szerkesztő)
Dr. Suba Györgyné: Isten Országának munkásai. 2015. (szöveggondozó)

Dr. Kalmár Pálné Tajti Klára: Egy jubileumra… 35 éves a jászapáti kézimunkaszakkör. 2015. (szerző, szerkesztő)

Publikációi rendszeresen jelentek meg elsősorban a jászsági lapokban és a szaklapokban. A Redemptioban folyamatosan közölték a Jászság nevesebb személyiségeiről készített életrajzi írásait.
KITÜNTETÉSEI: Szolnok megyei Pedagógiai Díj, 1986.; Németh László-díj, 1991.; a Magyar Köztársasági Érdemkereszt arany fokozata, 2007.; Jászapáti Városért díj, 2009.; a Francia Köztársaság elnökétől Palmes Académique pedagógiai kitüntetés, 2009.; 2008-tól címzetes középiskolai igazgató
ELHUNYT: 2017. 03.19. A jászapáti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Forrás:
http://www.szechenyi-jaszapati.sulinet.hu/?q=node/643
Dr. Gurzó Lászlóné közlése
Jász Újság, 2017. április hó, 5. o.

Dr. KELE (KLÉGER) JÓZSEF

Dr. KELE (KLÉGER) JÓZSEF
(1863–1929)
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főügyésze

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászfelsőszentgyörgy, 1863. 10. 15.
Tanulmányai: elemi iskola, Jászjákóhalma; gimnázium, Jászberény; jogi tanulmányok, Eger
NYELVISMERET: latin, német
MUNKAHELYEI: megyei jegyző, vármegyei árvaszéki ügyész, főügyész, Szolnok. Szolnok város tűzoltó parancsnoka; JNKSZ vármegyei Tűzoltó Szövetség elnöke. Az első világháborút végig szolgálta, századosi ranggal szerelt le.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: Jászok Egyesületének tiszteletbeli tagja
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: A jászkunok történetének buzgó kutatója. Kiemelt téma a jászkunok kiváltságainak 1702-ben történt megsemmisítése, önmegváltásának története. Kutatásainak eredménye egy 500 oldalas jogtörténeti mű, amely a maga nemében egyedülálló, miután átfogja és tartalmazza a Jászkunságnak az eladatását és az önmegváltást.
FŐBB MUNKÁI:

A Jászkunság megváltása, 1903
A Vörösek és fehérek Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (kézirat)
Jász testvérek (kézirat)

ELHUNYT: Szolnok, 1929. 06. 21. A jászberényi Szolnoki úti (Szent Imre) temetőben helyezték örök nyugalomra.

Forrás:
Suba Györgyné: Jászok Egyesülete Budapesten 1921–1946, 2017.

Dr. NÉMETH FERENC

DR. NÈMETH FERENC
(1898-1981)
ügyvéd, lokálpatrióta.


1898. május 24-én született Jászberényben.
Az 1908-1909. tanévben kezdte el középiskolai tanulmányait a jászberényi királyi Állami Főgimnáziumban. Kiváló tanulóként többéven át Pintér Mihály ösztöndíjat kapott. A gimnázium utolsó két osztályát magántanulóként végezte, mivel állami ösztöndíjjal a Mödlingi Katonai Műszaki Akadémián tanult. Katonai tanulmányait nem tudta befejezni, mivel 1916-ban - Herceghalomnál - részese volt a monarchia legnagyobb vasúti balesetének, u.i. az Akadémiáról IV. Károly király koronázási ünnepségére tartottak. Súlyos sérülései miatt több, mint 1 éves gyógykezelésre szorult, s mire felépült vége lett a háborúnak, majd a monarchiának is.
Családi hagyományai - apja állomásfőnök volt Jászberényben - alapján érthető, hogy a vasútnál helyezkedett el, vasúti tiszti képesítést szerzett. Vasúti tiszti szolgálata alatt “mezei” jogászként ( olyan joghallgató, aki zömében nem látogatja az előadásokat, a vizsgákra könyvekből, jegyzetekből készü fel) jogi tanulmányokat folytatott.
1921-ben jogi diplomát szerzett.
1923-26 között Párizsban élt, egy textilgyár irodájában dolgozott. Beteg édesanyja ápolása miatt költözött haza.
1926-ban a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja lett.
1927-ben Jászberényben nyitott ügyvédi irodát és a Szolnoki Ügyvédi Kamarához váltott.
Ügyvédi munkája mellett hamarosan részt is vett a város helyi közéletében. Kezdetben a helyi sajtóban jelentek meg írásai. Prusovszky Mária elnöknő felkérésére pedig elvállalta a Jász Keresztény Nőegylet ügyészi (mai szóval jogtanácsosi) feladatainak ellátását is. Így közvetlen résztvevőjévé vált a városban folyó karitatív és kulturális megmozdulásoknak.
Nagy figyelmet fordított a Redemptio-val összefüggő, jogilag és történetileg még feltáratlan kérdések tanulmányozásának, ezekről egyrészt jász fórumokon, másrészt a jogi szakirodalomban jelentős írásokat közölt. Különös figyelmet fordított az egyes statutumok akkoriban még élő vonatkozásainak publikálására az özvegyi joggal kapcsolatban. elsősorban a közszerzeményekkel, a női vagyonnal és örökségekkel.
Középiskolai tanára, a későbbi egyetemi tanár Banner János hatására került - még diák korában - kapcsolatba a Jász múzeummal, a múzeumi munkával. Ügyvédi gyakorlata mellett is nagy súlyt helyezett erre. Részt vett a Komáromy József, Pórteleki József és Blénessy János (akkori helytörténeti kutatók) által is kezdeményezett különböző, múzeumi programokban.

1941 decemberében 20 közéleti elkötelezettségű jászberényi értelmiségi - köztük dr. Németh Ferenc is - létrehozták a Jászsági Tollforgatók Társaságát.
Ennek célkitűzése volt a Jászság társadalmának sokirányú (kulturális, oktatási, szociális és természeti) fejlesztésének kezdeményezése és támogatása.
Ehhez csatlakozott az ifj. Fecske Sándor kezdeményezésére létrejött UGAR, a sokoldalú, harcos közéleti, művészeti és irodalmi lap is, amiben például dr. Németh Ferenc a Zagyva helyzetéről, a Zagyva-szabályozás problémáiról írt több cikket, de a jászsági közlekedés problémáit is igyekezett feltárni, bemutatva, hogy az elhanyagolt közlekedési viszonyok milyen mértékben tagolták szét a településeket.
Természetesen nem hallgatható el, hogy ezek a lokálpatrióták, köztük Dr. Németh Ferenc is - néha- néha csillogtatták humorukat, amikor is társaik, de egyéb közszereplők és ismertebb polgárok számára tréfákat, nyilvános ugratásokat eszeltek ki és valósítottak meg, amivel kissé fellazították városuk merev társaságát.
Dr. Németh Ferenc kezdeményezte, hogy 1948-ban, a centenárium évében Petőfi szobrot állítson a város. A szobor városi összefogás révén valósult meg és az avató beszédet is ő tartotta.
Ugyancsak ő kezdeményezte, hogy Ady Endre 1914- es jászberényi látogatása emlékére egy emléktábla kerüljön a berényi Koller házra.

1969-ben Budapestre költözött, de kapcsolata Jászberénnyel nem szűnt meg. Sok elszármazott jászberényivel került ott kapcsolatba és a jászberényi szervezők is rendszeresen meghívták, hogy erősítse a berényi csapatot. U.i. a 70-es években különböző, városok közötti vetélkedő programok voltak, amit a TV is közvetített.
1981 január 11-én elhunyt Budapesten. Nyughelye: a rákoskeresztúri köztemetőben van.

MEGJELENT helytörténeti és egyéb írásai:

A Jászság c. lapban:
• Régi dicsőségünk... Jászberény-Szolnok. = 1929. július 2-3.l.
• Új közigazgatási törvény. = 1929. július 5-6.l.
• "Tíz fekete esztendő parancsa" = 1929. október 10-11.l.
• Útban Berlin felé. = 1929. november 1-4.l.
• Magyar karácsony. = 1929. december 1.l.
• Tanya és falu. = 1930. április 1-3.l.
Jászsági Szabad Nép c. újságban:
• Beszéljünk erről is... címmel közéleti gondolatok - több számban folytatólagosan.
• 1945. július 8. 2.l.,
• 1945. július 15. 4.l.,
• 1945. július 22. 2.l.,
• 1945. július 29. 2.l.,
• 1945. augusztus 5. 3.l.

Az Ugar c. helyi, havi lapban:
• Milyen lesz a szabályozott Zagyva = 1941. december 1.
• Harc a Zagyváért a halászok és a hatvani cukorgyár között. = 1942. január l. 9.l.
. Jászsági jogszokások 1942. március 1. 9. odal
• A széttagolt Jászság. = 1942. június 15. 6-7.l.
• A jászberényi városi könyvtár. 1942. december 15. 9.l.
•  Később A jászberényi Városi Könyvtár és Információs Központ jubileumi évkönyvében (2000. október)
• Mit olvasnak Jászberényben. = 1943. augusztus 15. 10.l.
A Jászkunság c. lapban:
• Németh Ferenc: Ady Endre Jászberényben. = Jászkunság 1956. okt-dec. S-6.sz. 207-209.p, később megjelenik a Redemptio 12. évf. 5. sz. (2005. október)

Egyéb publikációi:
• Jászberény város társadalma egy vasárnap tükrében / Németh Ferenc. In: A jászberényi Jászmúzeum Évkönyve: 1938–1943 / szerk. Komáromy József, Bp. 1943. p. 257–268.
• A jászkun privilégiumok – és ami belőlük még ma is érvényben van
Jászberényi Jászmúzeum Évkönyve 1937 38-54.oldal.
Jászkun statutomok alkalmazása
Jogi Hírlap XV.évf. 1941 március 23-i száma
Közszerzemények. A jászkun statutum alkalmazása C.I. 1937.
Közszerzemény szerzés alapjául szolgáló női vagyon
Jogi Hírlap XV. évf.1941. ápr.27-i szám Jászkun statutum alkalémazása az özvegyi jog kérdésében
C.I. XIV. évf. 1940. 368.old.
• A jászberényi szakszervezeti székház története / Jubileumi évkönyv (1974): A Jász múzeum alapításának 100. évfordulójára / 347-348. p.
• 150 éve született Petőfi Sándor / Dr. Németh Ferenc 1948. március 15-én, a jászberényi Petőfi-szobor avatásán elmondott beszéde / Könyvtár és művelődés 3. köt., 1972 (1973)
• Nincs új a nap alatt/ Jászberény a 2000. esztendőben / Átvétel a Jász Hírlap 1932.jan 16-i számából Jászberény jövőbeni képéről / Jászkürt 22. évf. 11. sz. (2010.03.18.) 5. p.

FORRÀS: fia –Németh Pál összeállítása és kutatása alapján - 2022. március

Dr. RUSVAY LAJOS

Dr. RUSVAY LAJOS
(1901–1999)
községi főjegyző

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászapáti 1901. 08. 13.
Tanulmányai: elemi iskola, Jászivány; gimnázium, Jászapáti; Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest. Okleveles közgazda
NYELVISMERET: latin, német
MUNKAHELYEI: községháza, Jászapáti és községháza, Jásztelek
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: a Jászok Egyesületének tagja, a Levente Egyesület és a Polgári Olvasókör elnöke
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: A Jászság, kiemelten Jászapáti, Jásztelek, Jászalsószentgyörgy története és néprajza
FŐBB MUNKÁI:

Jászalsószentgyörgy krónikája I., 1984
Jásztelek életrajza, 2001
Jászapáti története, 2003

Tizenkét pályamunkájának mindegyike díjat nyert.
KITÜNTETÉSEI:
Székely Mihály Emlékplakett 1978; Jászalsószentgyörgy Községért Emlékérem 1984; Csete Balázs Emlékplakett 1990; Jászságért Díj 1992; Jubileumi Honismereti Emlékérem 1997; Bél Mátyás Díj 1998; Jásztelek Községért Emlékplakett 1999
ELHUNYT: Jászalsószentgyörgy, 1999. 12. 03. Szülővárosában, Jászapátin helyezték örök nyugalomra

Forrás:
Dr. Suba Györgyné: Jászok Egyesülete Budapesten 1921–1946, Budapest, 2017.

FARAGÓ JÁNOSNÉ PRÓKAI ANNA

FARAGÓ JÁNOSNÉ PRÓKAI ANNA
(1915–2007)
tanárnő

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Tiszanána, 1915. 07. 25.
Tanulmányai: elemi iskola, Tiszanána; polgári iskola, Heves és Eger; tanítóképző, Eger és Debrecen (Svetits); tanárképző, Debrecen. Magyar–történelem szakos tanár.
MUNKAHELYEI: nevelőnő, Debrecen; tanítónő, Szentistván, Sítér (Nagyvárad mellett), Köröstarján, Jászárokszállás; a háború alatt vöröskeresztes ápolónő; háború után tanítónő, tanár, Jászárokszállás.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE:
Sokrétű társadalmi tevékenységének egyik fő célja az analfabetizmus felszámolása, a rendszeres sportolás szorgalmazása a fiatalok körében, a műkedvelő előadások, a honismereti mozgalom tevékenységének szervezése. A Jászok Egyesületének tagja.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Jászság, Jászárokszállás helytörténete, a népi hagyományok, szokások rögzítése.
FŐBB MUNKÁI:

Könyörületesség a fegyverek között, 1998
Fény és árnyék, önéletírás, 2004

Számos publikációja jelent meg helytörténeti és néprajzi témában.
KITÜNTETÉSEI: Szocialista Kultúráért 1956, 1975; A Sport érdemes dolgozója 1957; Kiváló tanító 1967; Társadalmi munkáért arany fokozat 1972; Honismereti munkáért 1980; Csete Balázs Emlékplakett 1985; Sebestyén Gyula Emlékérem 1989; Déryné művészeti díj 1993; Jászságért Díj 1994; Jászárokszállás Díszpolgára 1994; Honismereti munkáért emléklap 1996; Florence Nightingale érdemérem 2003.
ELHUNYT: 2007. 07. 09. Jászárokszálláson temették el.

Forrás:
Jászságért Díjasok 1992–2009, 2010.
A fényképet vitéz Balogh Balázs bocsátotta rendelkezésre.

FAZEKAS ÁGOSTON

FAZEKAS ÁGOSTON
(1880–1963)
gimnáziumi tanár, újságíró

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Kiskunfélegyháza, 1880. 09. 04.
Tanulmányai: elemi iskola és gimnázium, Kiskunfélegyháza; Pázmány Péter Tudományegyetem, Budapest; történelem és latin szakos tanár
NYELVISMERET: latin, német
MUNKAHELYEI:
1903-ban a Kegyes tanítórend kisszebeni gimnáziumában helyettes tanár.
1905-ben a Kaposvári Állami Főgimnáziumban helyettes tanár.
1906-ban a Bártfai Állami Gimnáziumban rendes tanár.
1908-ban Kiskunfélegyházán tanár.
1911–1940 között a Jászberényi Állami Főgimnáziumban tanár.
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE:
1919-ben részt vett a Keresztény Kisgazda és Földműves Párt megalapításában, aminek elnökévé választották. 1920-ban az Ébredő Magyarok Egyesületének elnöke. Tagja volt a városi képviselő-testületnek és a vármegye törvényhatósági bizottságának; világi elnöke a Központi Katolikus Körnek; elnöke a Jászberényi Palotásy Dalkörnek; tagja a Római Katolikus Iskolaszéknek, az állami elemi iskolák gondnokságának, az óvoda felügyelőbizottságának, a Római Katolikus Egyházközség Tanácsának és Képviselő-testületének, a Jász Múzeum Bizottságának, az Újságírói Kamarának, több országos és helyi egyesületnek. Tagja volt továbbá a, a Vidéki Újságírók Szövetségének.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK:
A Jász Hírlap c. politikai hetilap alapító felelős szerkesztője 1919–1945 között. A hírlap hiteles és sokoldalú tájékoztatása, tudósítása a helytörténeti kutatás valóságos kincsesbányája.
FŐBB MUNKÁI: A Jász Hírlapban és a József Nádor Gimnázium évkönyveiben olvashatók az írásai…
KITÜNTETÉSEI: Nyugdíjazásakor Horthy Miklós kormányzó a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kormánytanácsosi címet adományozta neki.
ELHUNYT: 1963. január 28-án Jászberényben. A Fehértói temetőben helyezték örök nyugalomra.

Forrás: Uferné Sárközy Ágnes: Fazekas Ágoston gimnáziumi tanár és főszerkesztő emlékezete. In: Jászsági Évkönyv, 2016. 273–281.

FODOR FERENC

FODOR FERENC

(1887–1962)
geográfus, kartográfus-történész

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Tenke, 1887. 03. 05.
Tanulmányai: A budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet.
MUNKAHELYEI: egyetemi magántanár, egyetemi tanár a budapesti közgazdasági egyetemen, majd tankerületi főigazgató.
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: Gazdasági, tájföldrajzi, vízrajzi, kartográfia-történeti tanulmányok és monográfiák szerzője. Teleki Pál munkatársa volt néprajzi és gazdasági térképei szerkesztésében. Fő területe a gazdaság-tájföldrajz volt. Idősebb korában nagy jelentőségű térképészettörténeti munkásságot fejtett ki, mellyel áttekinthetővé vált a hazai térképészet korai anyaga. Tájföldrajzi, tájtörténeti munkái maradandó értéket rejtenek, néprajzi vonatkozásai gazdagok, melyek jelentős hatással voltak a kortárs etnográfusokra. A Jászság életrajza című könyvét a Jászok Egyesülete és „A Jászságért” Alapítvány reprint kiadta 1991-ben.
FŐBB MUNKÁI:

Magyarország gazdaságföldrajza (Budapest, 1924)
Szülőföld és honismeret (Budapest, 1926)
A Szörénység tájrajza (Budapest, 1930, az MTA dicséretével kitüntetett munka)
Egy palócfalu (Nagyvisnyó) életrajza (Budapest, 1930)
A Jászság demográfiája a XVII. században (Budapest, 1934)
Magyar föld, magyar élet (Budapest, 1937)
Az elnemsodort falu (Tenke-Bélfenyér) (Budapest, 1940)
A Jászság életrajza Budapest, 1942, (az MTA Serbán-díjával és az Akadémiai emlékéremmel jutalmazott mű). Reprint kiadás 1991
Egy magyar táj asszimiláló ereje. In: Temesy Győző (szerk.) 1944: Földrajzi zsebkönyv 1944, Budapest, 103–113.
A magyar térképírás (1952–1954)
Az „Institutum Geometricum” (Budapest, 1954)
A magyar kéziratos vízrajzi térképek katalógusa 1867-ig (I–III. Budapest, 1954–1956)
A magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben végzett felmérései és azok eredményei (Budapest, 1957, az MTA által jutalmazott pályamunka)
A magyar földrajztudomány története (Az eredeti kézirat alapján sajtó alá rendezte Dövényi Zoltán, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2006)

ELHUNYT: Budapest, 1962. 05. 23.

Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fodor_Ferenc_(geogr%C3%A1fus)
Pethő László: Portrévázlat Fodor Ferencről. In: Jászsági Évkönyv 2003.

GAÁL ISTVÁN

GAÁL ISTVÁN
(1924–2010)
mezőgazdasági technikus

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Jászladány, 1924. 04. 07.
Tanulmányai: elemi iskola, Jászladány; gazdasági iskola, Jászladány; mezőgazdasági technikum, Törökszentmiklós
MUNKAHELYEI: gazdálkodó; Jászsági Állami Gazdaság
TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE: Aktív részese a Levente és a Kisgazdapárt ifjúsági mozgalmának; az Igazság Parasztíró Körének és a Jászok Egyesületének tagja
HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TÉMA, HELY, IDŐSZAK: A jászladányi paraszti élet és a község története
FŐBB MUNKÁI:

Pacsirtaszó (Parasztköltők antológiája) 1995
Jászladány története I–III. kötet, 1995, 1997, 1999
Újságcikk: Jászladány 600 éves múltjáról, in. Redemptio, 1999

Szellemi prózai és verses írásai jelentek meg az Igazságban, a Barázdák Népe c. kiadványokban. A Szőlészet és Borászat című szaklapban szakcikkei jelentek meg.
KITÜNTETÉSEI:
Kiváló Dolgozó 1973; Kiváló Dolgozó 1976; Nemzeti Ellenállásért Emléklap 1995; Jászladány Nagyközség Díszpolgára 1996; Jászok Egyesületének Díszoklevele 1996; Szabad Magyarországért Érdemkereszt a Nemzeti színű szalagon 1997; Szabad Magyarországért Emléklap 1999; Jászságért Díj 2001
ELHUNYT: 2010-ben, a jászladányi Dabi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Forrás:
Jászságért Díjasok 1992–2009, 2010.
Vincze János Farkas közlése.